Vigo
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||
Becenév: „Az olivaolaj városa” |
|||
Elhelyezkedése | |||
---|---|---|---|
Vigo elhelyezkedése Galícián belül | |||
Kormányzat | |||
Provincia | Pontevedra | ||
Polgármester (Alcalde) | Corina Porro Martínez | ||
Földrajzi jellemzői | |||
Területe | |||
Teljes | 109,1 km² | ||
Népesség | |||
Város (2005) | 293 725 (csak a város, INE) fő | ||
Népsűrűség | 2676 fő/km² | ||
Weboldal: Cidade de Vigo |
Vigo Spanyolország Galicia nevű tartományának legnagyobb városa, Pontevedra provinciában található. A 2005-ös népszámlálás szerint lakossága 293 725 fő, a körzetébe tartozó területen összesen 420 672, így Spanyolország tizennegyedik legnagyobb nagyvárosi körzete. A város halászatáról, ételeiről, kulturális és éjszakai életéről illetve Celta de Vigo nevű focicsapatáról ismert.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
Vigonak hosszú történelme van, egy hegyi erődre (Castro) és egy római településre épült. Általánosan elfogadott az a nézet, hogy neve a latin vicus szóból származik. A középkor alatt a kis falu a környező városokhoz, főként Tuihoz tartozott, és számos viking támadásnak esett áldozatul.
Lakossága annyira kevés volt, hogy a 15. századig nem is tartották igazi falunak. A legkorábbi emlékek is az ezutáni időkből származik.
A 16. és 17. században a várost többször megtámadták. 1585-ben és 1589-ben Francis Drake rajtaütött, és egy ideig uralta, eközben számos épületet leégetett. Néhány évtizeddel később a török flotta próbálta megtámadni. Ennek eredményeként 1656-ban városfalat építettek, IV. Fülöp uralma alatt. Ezek egy részét a mai napig megőrízték.
Ebben a korszakban kezdték kiépíteni az első kereskedelmi kapcsolataokat, a város számos privilégiumot kapott a spanyol királyoktól.
1702-ben egy tengeri csata zajlott le, és 1719-ben, mivel a Vigotól távol lévő spanyol flotta éppen Skóciát próbálta támadni, a várost ideiglenesen megszereze az angol flotta.
1808-ban a francia hadsereg Napóleon Birodalmához csatolta Spanyolországot, habár Vigo 1809. januáráig meghódítatlan maradt. Később Vigo volt Galícia első városa, ami felszabadult a francia uralom alól, ezt minden március 28-án Reconquista néven (magyarul: visszahódítás) ünneplik meg.
A város nagyon gyorsan nőtt a 19-20. században. Ez azt eredményezte, hogy gyakran módosítani kellett az elrendezését, ezáltal kevésbé rendezettebb, mint más galíciai városok.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Szűz Mária apátsági templom (Colegiata de Santa María)
- Halászkikötő (Dársena del Berbés)
- Castelos-palota (Paso de Castelos)
- San Sebastian-erőd (Castillo de San Sebastián)
- Castro-erőd (Castillo de Castro)
- Cíes-szigetek (Islas Cíes)
[szerkesztés] Gazdaság
Vigo Galícia vezető iparvidéke, automatizált gyárakkal, hajógyárakkal és kisegítő iparral. Galícia legtöbb munkást foglalkoztató cége, a PSA Peugeot Citroën is itt található. 2003-ban összesen 473 000 járművet gyártott, aminek 88%-át Spanyolországon kívül adták el.
Vigo a legnagyobb halászkikötő Európában, és a világ legnagyobb halászcégének, a Pescanova-nak ad helyet.
[szerkesztés] Demográfia
Vigo népességszám-változása 1991 és 2005
között |
||||
1991 | 1996 | 2001 | 2004 | 2005 |
276,109 | 286,774 | 280,186 | 292,059 | 293,725 |
[szerkesztés] Oktatás
A vigo-i Egyetem, ami korábban Santiago de Compostela egyetemének részeként működött, a város hegyes, külső területén helyezkedik el.
[szerkesztés] Lásd még
- Vigo-i kikötő
- Redondela