XVII. János pápa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

XVII. János léphetett fel a pápai trónra 142.-ként a történelem folyamán. Pontifikátusa mindössze szűk öt hónapon keresztül tartott, ami nem is csoda, hiszen a pápaság egyik legsötétebb korában lépett trónra. János a Rómában elszabadult nemesi önkényuralom idején vezette az egyházat, de érvényt sosem tudott szerezni hangjának.

Eredetileg Sicco néven látta meg a napvilágot Rómában. A város nemesi családjainak egyikében született, és így hamarosan a megbecsült papi hivatást választotta. Többek szerint pénzért püspöki rangot kapott. Mielőtt felszentelték volna megházasodott és három fia is született, akik mindannyian püspökök lettek. Amikor 1002-ben a fellázadt római nemesek megölték III. Ottó német-római császárt, a város vezetésének megszerzéséért sokáig harcok folytak. Végül a régi nagy család, a Crescentiek szerezték meg a hatalmat. A család feje, III. Crescenti János befolyása alá került az egész város, beleértve a pápát is. Amikor 1003 májusában II. Szilveszter pápa meghalt, helyére Siccot jelölte a zsarnok. A pápaválasztó zsinat 1003. június 13-án megválasztotta a keresztény nyáj vezetőjének, és még aznap fel is szentelték.

Sicco patrónusának tiszteletére a János nevet vette fel. Ugyan a legitim egyházfők sorában a XVI. János következett volna, János mégsem ezt vette fel, hiszen XVI. János már korábban foglalta el a pápai trónt, mint ellenpápa. Sicco nem akarta, hogy az emberek összekeverjék őket. Hivatalba iktatása után nem akadt sok dolga, ugyanis a város ura minden önálló politizálást megtiltott neki. Engedély nélkül el sem hagyhatta a Lateránt. Pontifikátusáról ezért nem maradt fenn semmi. 1003. december 6-án halt meg, nem sokkal pápává választása után.

Előző pápa: II. Szilveszter pápa

Római pápa 1003

Következő pápa: XVIII. János pápa