ON AMAZON:



https://www.amazon.com/Voice-Desert-Valerio-Stefano-ebook/dp/B0CJLZ2QY5/



https://www.amazon.it/dp/B0CT9YL557

We support WINRAR [What is this] - [Download .exe file(s) for Windows]

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
SITEMAP
Audiobooks by Valerio Di Stefano: Single Download - Complete Download [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Alphabetical Download  [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Download Instructions

Make a donation: IBAN: IT36M0708677020000000008016 - BIC/SWIFT:  ICRAITRRU60 - VALERIO DI STEFANO or
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Pakistango historia - Wikipedia, entziklopedia askea.

Pakistango historia

Wikipedia(e)tik

Indo Ibarreko zibilizazioaren hedapena.
Indo Ibarreko zibilizazioaren hedapena.

Pakistango historia 1947an estatu modernoa fundatu aurretik Afganinstan, India eta Irangoarekin nahasten da.

Indo ibaiaren harana antzinako zenbait kulturaren kokapena izan zen. Mehrgarh, munduko hiri aurrenetakoa edo Indo Ibarreko zibilizazioa (K. a. 2500 - K. a. 1500) Harappa eta Mohenjo-Daro hirietan dira horren adibide.

Migrazio eta konkista-olatuak (harapparrak, indo-ariarrak, pertsiarrak, greziarrak, sakak, partiarrak, kushanak, huno zuriak, afganarrak, arabiarrak, turkoak edo mogolak) Indo eta Ganges ibaien arteko lautadetan finkatu ziren mendeetan zehar, jatorrizko populazioarekin nahastuz.

Indo Ibarreko zibilizazioa K. a. II. milurtekoaren erdian desegin zen, Vedar zibilizazioak ordezkatuta. Inperioak eta erresumak joan eta etorri ziren Alexandro Handiaren konkistara (K. a. 326) eta Mauriar Inperiora arte (K. a. 322 - K. a. 185). Baktriako Demetriok sortutako Indo-Greziar Erresumak Gandhara eta Punjab hartu zituen K. a. 184tik. Menander I.a (K. a. 155 - K. a. 130) erregearekin hedapen handiena lortu zen. Budismo greziarraren garaia sortu zen (K. a. IV. mendetik K. o. V. mendera arte), zeinetan Taxila hiria Antzinateko kultura gunerik garrantzitsuenetakoa bilakatu zen. Hiri aurriak, Islamabadeko mendebaldean, herrialdeko aztarnategi nagusia da.

K. o. 712an, Muhammad bin Qasim jeneral arabiarrak Punjabeko hegoaldea konkistatu zuen. Horren ondorioz, hainbat inperio musulman etorri ziren elkarren ondoan. Garai horietan, misiolari sufiek paper garrantzitsua jokatu zuten jatorrizko populazio budista eta hindua musulman bihurtzerakoan.

XVIII. mendearen hasieran, Mogol Inperioaren gainbeherarekin batera, afganarrak, balokiarrak eta sikhak saiatu ziren ordoki horien gaineko kontrola bereganatzen, Britainia Handiko Ekialdeko Indiako Konpainiak azpiratu arte. Raja britaniarraren kontrako azken altxamendua 1857koa izan zen. Porrot egitean, Indiako Batzar Nazionaleko armarik gabeko politikaren oinarriak ezarri ziren. Nolanahi ere, 1930eko hamarkadan Liga Musulmana sortu zen, musulmanek ordezkaritza politiko aski ez zutelakoan. 1930eko abenduaren 29an, Allama Iqbalek Indiako musulmanentzako estatu autonomiaduna aldarrikatu zuen. Muhammad Ali Jinnahek Bi Nazioen Teoria plazaratuta, Liga Musulmanak 1940an Lahoreko Ebazpena hartu zuen. Horren bidez, independentziarako bidea zolatu zen.

Pakistango bi aldeak.
Pakistango bi aldeak.

Pakistan 1947ko abuztuaren 14an sortu zen, Indiako ekialdean eta mendebaldean zeuden bi zatietan. Horrek istiluak ekarri zituen eskualde guztietan, eta miloika musulman Pakistanera mugitu ziren, miloika hindu eta sikhak Indiara migratu ziren bezala. Jammu eta Kaxmir estatuen gaineko burujabetzaren inguruan arazoak sortu ziren.

Commonwealthean barnan dominatu kategoria izan zuen Pakistanek 1947tik 1956 arte. Urte horretan, Ayub Khan (1958-1969) buru zuen estatu-kolpe baten bitartez errepublika ezarri zen. Ekialdeko Pakistanen, nahigabe politiko eta ekonomikoak errepresio bortitza eta gerra zibila eragin zituen. Ondorioz, independentzia lortu zuen Bangladesh izenpean.

Aginte zibila 1972-1977an itzuli zen Zulfikar Ali Bhuttorekin. Baina Zia-ul-Haq jeneralak kargutik kendu zuen, eta bere politika sekularra bertan behera utzi zuen, xaria lege-kode gisa indarrean jarrita. Zia 1988an hegazkin-istripu batean hil ondoren, Zulfikar Ali Bhuttoren alaba, Benazir Bhutto Pakistango lehenengo emakumezko presidente hautatu zuten. Hurrengo hamarkadan herrialdeko egoera politiko eta ekonomikoak okerrera egin zuen. 1999an, Pervez Musharraf jeneralak botere betearazleak bereganatu zituen estatu-kolpe batean.

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Sub-domains

CDRoms - Magnatune - Librivox - Liber Liber - Encyclopaedia Britannica - Project Gutenberg - Wikipedia 2008 - Wikipedia 2007 - Wikipedia 2006 -

Other Domains

https://www.classicistranieri.it - https://www.ebooksgratis.com - https://www.gutenbergaustralia.com - https://www.englishwikipedia.com - https://www.wikipediazim.com - https://www.wikisourcezim.com - https://www.projectgutenberg.net - https://www.projectgutenberg.es - https://www.radioascolto.com - https://www.debitoformtivo.it - https://www.wikipediaforschools.org - https://www.projectgutenbergzim.com