Soproni-hegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Soproni-hegység
Hegység	Alpok
Hely	Győr-Moson-Sopron megye (Magyarország), Ausztria
Legmagasabb pont	Magasbérc (557,6 m)
Terület	50 km2

A Soproni-hegység (németül Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland) az Alpokalja osztrák-magyar határon átívelő hegyvonulata, amely a Keleti-Alpokhoz kapcsolódó Rozália-hegység és a Kisalföld között képez átmenetet.

Tartalomjegyzék 1 Vízrajz 2 Növényzet 3 Állatvilág 4 Soproni Tájvédelmi Körzet 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Vízrajz

A Soproni-hegység magyarországi részének két fő völgye a Füzes-árok a Kecske-patakkal, valamint a Brennbergi-völgy a Rák-patakkal. Jelentősebb vízfolyás még a Liget-patak. Kisebb, mesterséges tavak: Hermesi-tó, Fehér-úti tó, Szalamandra-tó. Az állandó források száma 25.

[szerkesztés] Növényzet

A természetes állapotú erdők közül kiemelkednek a terület bükkösei, valamint gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományai. Ez utóbbiak gyepszintjében nyílik az erdei ciklámen. A gesztenyés-tölgyesek cserjéje a fekete áfonya. A magyarországi részen a telepítéseknek köszönhetően ma az erdők 50-55%-a tűlevelű fenyvesekből áll.

Igazi különlegességnek azok az elemek számítanak, amelyek a Keleti-Alpokból ereszkednek le idáig. Ilyen például a farkasboroszlán és a fürtös bodza. Magyarországon csak itt él a havasi palástfű és az enyves aszat.

[szerkesztés] Állatvilág

Az állatvilág értékes képviselői a madarak közül az uhu, a fekete harkály, a búboscinege, a fenyvescinege és a kormosfejű cinege, a hegyi billegető, a süvöltő és a keresztcsőrű. Előfordul továbbá a szirti sas, a siketfajd, a császármadár, a törpekuvik, holló, a havasi szajkó, a hajnalmadár és a vízirigó. A kétéltűek közül említést érdemel a foltos szalamandra. A rovarvilág jellegzetes képviselői az egyes alhavasi lepkefajok, az alhavasi futrinka, a havasi cincér.

[szerkesztés] Soproni Tájvédelmi Körzet

A Soproni-hegység 4905 ha kiterjedésű magyarországi területét 1977. március 30-án teljes egészében Tájvédelmi Körzetté nyilvánították. A Soproni Tájvédelmi Körzet a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. Ennek 85%-a erdő, 15%-a pedig rét. Jellegzetes kőzetei az ortogneisz, a fillitszerű csillámpalák, a fehér kvarcit és a leukofillit. Ezek szép feltárásai a nándormagaslati, a deák-kúti és a bánfalvi kőfejtők. A Soproni Tájvédelmi Körzet turistatérképpel a kézben könnyen bejárható, és az ismeretszerzést a Ciklámen tanösvény is segíti.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Cikk a Na-Túra honlapon
• A Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja