Őszapó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Őszapó

Státusz: nem veszélyeztetett

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes)
Család:	Őszapófélék (Aegithalidae)
Nem:	Aegithalos
Faj:	A. caudatus

Tudományos név

Aegithalos caudatus
Linnaeus, 1758

A Wikifajok tartalmaz
Őszapó témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Őszapó témájú médiaállományokat.

Őszapó az etetőn

Az őszapó (Aegithalos caudatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a őszapófélék (Aegithalidae) családjába tartozó, apró madárfaj.

[szerkesztés] Előfordulás

Az őszapó európai madár, bár kis létszámban előfordul Anatólia tengerparthoz közel eső részein illetve a Perzsa-öböl mentén is. Az egész kontinensen találkozhatunk vele, kivéve Skandinávia hegyvidékeit, Finnország belső területeit és a Kola-félszigetet. Életmódja elsősorban bozótos ligetekhez és fiatal fenyvesekhez köti.

[szerkesztés] Alfajai

Aegithalos caudatus alpinus
Aegithalos caudatus aremoricus
Aegithalos caudatus caudatus
Aegithalos caudatus europaeus
Aegithalos caudatus glaucogularis
Aegithalos caudatus ibericus
Aegithalos caudatus irbii
Aegithalos caudatus italiae
Aegithalos caudatus japonicus
Aegithalos caudatus kiusiuensis
Aegithalos caudatus macedonicus
Aegithalos caudatus magnus
Aegithalos caudatus major
Aegithalos caudatus pallidulombo
Aegithalos caudatus passekii
Aegithalos caudatus rosaceus
Aegithalos caudatus sibiricus
Aegithalos caudatus siculus
Aegithalos caudatus taiti
Aegithalos caudatus tauricus
Aegithalos caudatus tephronotus
Aegithalos caudatus trivirgatus
Aegithalos caudatus vinaceous

[szerkesztés] Megjelenés

Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszín beütéssel, bár az egyes alfajok igen eltérőek lehetnek. Tiszta fehér alapszínnel csak az Észak- és Kelet-Európát benépesítő ssp. caudatus alfaj esetében számolhatunk, a délebbi őszapók egyre szürkébbek. A has aljának rózsaszínes foltja számos esetben hiányzik. A legtöbb alfajnak feketés szemöldöksávja van.

A fajra a 14 centiméteres átlagos testhossz és a 16-19 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző. Az őszapók 7-10 grammot nyomnak. A nemek egyformák.

[szerkesztés] Életmód

Hasznos ízeltlábú-pusztító, fő táplálékát pókok, és rovarok: bogarak, lepkék és hernyóik valamint hártyásszárnyúak képezik. Állandó madár, telente étrendje főleg magvakból és bogyókból áll, többször megfordul a madáretetőknél. A költési időszakon kívül csapatos, sokszor cinegékhez csatlakozik.

Kétféle hívóhangja van, ezekből áll össze ritkán hallható éneke is: a pergő „tszirrup” és a lágy „tupp”.

[szerkesztés] Szaporodás

Az őszapó eldugott helyen, dús növényzetű erdőkben ágvillák, indák közt, iszalagon, bokrokban építi meg ovális fészkét pókok és hernyók fonadékából, mohából és zuzmóból. A felülről megközelíthető, zsákszerű fészek környékét védelmezi a betolakodóktól.

Évente egy alkalommal költ, ilyenkor 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, csupaszon és vakon születő fiókák 18-19 napos korukra repülnek ki.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

Rendszeres, gyakori fészkelő.

Magyarországon az állomány az Alföld délkeleti részén a legritkásabb, egyébként mindenhol meglehetősen elterjedt. Becslések szerint Magyarországon 105 000 - 180 000 költőpár él, és az állomány stabilnak mondható.

[szerkesztés] Védettség

A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.