Vita:20. századi magyar történelem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kép figyelmeztetés
A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.
Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.
Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.
- Takhara a(z) No source since törlési jelzést tette a(z) Image:Hungarians_atop_stalin_boots_1956.jpg nevű képre(eltérés);
-- CommonsTicker 2006. november 29., 15:38 (CET)
[szerkesztés] Nem véletlenül hívták a többi szocialista országban Magyarországot a legvidámabb barakknak.
Mi magyarok neveztük így (is...). De hogy "a többi szocialista országban" tényleg hívták-e így Magyarországot (azaz a béketábor köznépei körében általánosan elterjedt metafora volt-e), azt azért nem ártana valahogy dokumentálni. Persze ha lehet. Ha meg nem lehet - siccki...!:)-- Godson fóruma 2006. december 12., 12:35 (CET)
[szerkesztés] Kivágott rész
- Kivágtam egy részt, amely a szerkesztő saját véleményének ugyan biztos megfelel, de nem alkalmas arra, hogy legutóbbi 17 évének összefoglalója legyen.
- Az ilyen szövegek csak arra jók, hogy vitákat gerjesszenek. Kevesebb minősítés kellene és több tény.
"1989-ben a nyugati országoknak meglepetésként, Magyarországon nem voltak a németországiakhoz és romániaiakhoz hasonlatos erőszakos cselekmények. (????????? Miért, kellettek volna?) Az ellenzéki kerekasztal, illetve az első szabad választások után a kormányzó MDF békés rendszerváltást akart, ami azzal járt, hogy az elmúlt rendszer hatalmasai, akik a csőd szélére juttatták az országot, semmilyen felelősségrevonásban nem részesültek. (Na ne mondd) Az egykori állampárt nevet változtatva, de a személyi gárdát érintetlenül hagyva szintén jelentős eredményeket ért el (mintha '45-ben a náci párt a parlamentben maradhatott volna) (?????). Így a rendszerváltás nem lehetett teljes (szerinted, barátocskám), a 30-40 éve tsz-be kényszerített emberek, illteve leszármazottaik elvett tulajdonuknak csak töredékét kapták vissza a kárpótlási jegy intézményével. A Rákosi-, és Kádár-rendszer idején törvényzelenül meggazdagodók és nemzetellenes bűnöket elkövetők a mai napig nem nyerték el büntetésüket. Az MDF kormányzásának leteltével (=szabad választáson elvesztette a hatalmat) a volt kommunista utódpárt, az MSzP került hatalomra. (Már másodszor mondjuk, hogy utódpárt. Semmi mást nem tudunk mondani?) Felgyorsult a magyar vagyon külföldi kezekbe adása, stratégiai jelentőségű társaságok (áram, gáz, élelmiszeripari gyárak, MALéV..) rövidtávú pénzszerzés miatti eladása, a lakosság életszínvonalának csökkenése. (A privatizáció olyan megközelítése ez, amit ma parlamenti párt nem képvisel). 1998-tól jobboldali kormány került hatalomra. Orbán Viktor próbálta visszaszerezni az idegen kézba adott társaságok egy részét (hajrá), több-kevesebb sikerrel. Az életszinvonal ha nem is gyorsan, de lassan emelkedett.(Amíg az utódpárt ismét kormányt nem alakított szabad választások után, ugye, ezt akartad mondani?)"--Linkoman 2007. január 18., 08:58 (CET)
Szerintem a szöveg mint kiindulási alap nem a legrosszabb, bár a jelen formája tényleg nem mindenben semleges; de inkább csak néhány mondatot kellett volna kivágni, mint az egészet. Amiért meszólaltam, az inkább Linkomannak két alapvető tévedése, amelyből a másodikat olyan súlyosnak érzem, hogy mindenképp kiigazítanám:
- az a megjegyzése, hogy a privatizációnak olyan felfogása van a szövegben, amelyet parlamenti párt nem képvisel, szimpla tévedés
- Az a kiindulópontja pedig, hogy ha egy nézőpontot nem képvisel parlamenti párt, akkor ignorálandó, szintén tévedés. A Wikipédiának nem pusztán a parlamenti pártok véleményének megfogalmazása a feladata (persze ez is, de a megfelelő formában és egyoldalúságoktól mentesen), hanem épp a politikai pártoktól független tájékoztatás. persze tudom, hogy ez nem mindenkinek tetszik, de gondoljunk csak bele: az igazság fogalma mást jelent, mint a parlamenti képviselet fogalma; az igazság fogalma független attól, hogy épp képviseli-e valaki a parlamentben. az igazság fogalmának parlamenti képviselethez kötése nyilvánvalóan paradox, hiszen ha így lenne, megvolna rá az esély, hogy az igazság minden parlamenti választáskor az ellenkezőjére fordul.). ♥♥♥: Gubb ✍ 2007. január 18., 09:49 (CET)
Nem kért meg Linkoman, hogy védjem az álláspontját, de szerintem ő arra gondolt (pontosabban: én úgy értettem a felvetéseit), hogy a privatizációra tett megjegyzés olyan partikuláris vélemény, amit még az ebbéli elgondolásokban elég tág ölelésű magyar parlamentben sem található meg. És mint ilyen, nem lehet a szócikk szövegének törzse. --Loldi 2007. január 18., 09:57 (CET)
- Ugyanott tartunk, mint eddig. A múltkor kivágtam egy egyoldalú véleményt, most itt a következő. Jól kiírta magából a véleményét az illető, harsog a szövegből a saját politikai és ideológiai meggyőződése. Ez önmagában rendben is lenne, csakhogy ez nem XY emlékkönyve arról, hogy ő mit gondol a magyarországi belpolitikáról.
- Ez éppen nem "a politikai pártoktól független tájékoztatás".--Linkoman 2007. március 17., 13:13 (CET)
[szerkesztés] Anon vitatható beszúrása
[szerkesztés] 1990-2000: A többpártrendszer nehézségei
Az 1990-es rendszerváltás után a gazdaságilag nehéz mélyponton az országnek a kevés hazai összjövedelemből kellett törleszteni a rengeteg államadósságot. Elvileg végre szabad és tiszta választásokat tartottak. A parlamentbe négyévente a polgárok által választott többpártrendszer került. (KDNP, FIDESZ, MDF, SZDSZ, MSZP, MIÉP) Az emberek csalódtak a politikában. Botrányok, sikkasztások, a privatizációból származó bevételek elsumákolása, csalások sora kavarták fel a közélet vizét. (Tocsik Márta ügye, Olajbotrány, Globex, Postabank) Bokros Lajos baloldali politikus nevével fémjelzett csomag megszorításai a kilenvenes évek közepén spórolásból, az közszféra megkurtításából, a nép megsarcolásából, az adók emelkéséból és új adónemek bevezetéséből bevételre szert tett. A négyévente váltakozó kormányok hol feltöltötték a kincstárat, hol különböző programok PR-támogatások keretében kiosztották annak tartalmát. Az évtized végére nagyjából sikerült kifizetni a tetemes orosz államadósságot. Az emberek közötti különbség még kontrasztosabbá vált. Új elit, az újgazdagok csoportja jelent meg. Továbbá a szocializmus sok fejese maradt meg a húsosfazék közelében, mint a politikai elit lelkes kádere. A régi szocialista nagyvállalatok bezárása miatt tömegek kerültek az utcára. Nőtt a munkanélküliség. Sokan mentek korengedménnyel nyugdíjba. A családalapítás nehezebb lett, kevésbé vállalható. Öregedik az ország. Kevés az aktív kereső.
[szerkesztés] 2000-es évek: Vadkapitalizmus, lassan növekvő életszínvonal
A politika némileg eldurvult. Nem az állampolgárok érdeke számít, hanem a hatlommal járó szép nagy pénzek, amiért sok vezető képes bármit megtenni. Az emberek részéről nőtt a bizalmatlanság a politika szereplői felé. A multinacionális vállalatokkal, cégekkel, az ő érdekeikkel és nagytőkéjükkel együtt be lett engedve a pénz diktatúrája. Ennek jeleként elszaporodtak a bankok. Sikerágazat lett például a pénzügyi szféra. Kb. 6-8%-os a fejlődés mutatója. Még így is a közepesen fejlett országok közé tartozunk. Sokszínű a kultúra, de itt is erősen a globális amerikai tömegkultúra és a pénz diktál. A globalizálódó, multik által gyarmatosodó világban a pénz diktatúrája van. Sokan tengődnek minimálbérből, nekik létkérdés a mókuskerék. Inkább hallgatnak & csendben güriznek, nehogy utcára kerüljenek. Az egzisztencia elvesztésétől való félelemben a szólásszabadságot feláldozva ezzel. A szocializmusban mindenkinek kötelező munka (fizetett henyélés) helyett nehéz munkát találni, a meglévő munkahelyeken kizsigerelés folyik alacsony bérért. A 2004-es Európai Unió-s csatlakozás nem hozott radikális változást. Az unió szigorúan ellenőrzi, mire ad pénzt a tagállamok gazdaságainak.
Based on work by 
