Amoriták

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’^emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.TU vagy Martu) ókori sémi nép volt a Közel-Kelet en.

A 3. évezred második felétől az Eufrátesz folyótól nyugatra nagy területeket népesítettek be. Többek közt velük kellett harcolniuk a Kánaánba érkező zsidóknak. A név nem csak a nép, hanem a vallás megnevezése is volt: az amoriták Amurru istent imádták.

A korai babilóniai feliratok szerint az amoriták földje nyugatra terült el és, magába foglalta Szíriát és Kánaánt. Az amoriták többször játszottak történelmi főszerepet.