Archaikum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Archaikum
a prekambrium része
(millió évvel ezelőtt)
(bővebben)

Az archaikum^[1](vagy régebbi elnevezéssel azoikum, esetleg ősidő) a földtörténet egy eonja. 3800 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2500 millió évvel ezelőtt ért véget. (A kezdeteként megadott időpontot az International Commission on Stratigraphy^[2][3] hivatalosan nem fogadja el, mert nem sztratigráfiai módszerekkel állapították meg.)

Az archaikumot megelőző földtörténeti korszak a hadaikum, az őt követő pedig a proterozoikum.

Négy földtörténeti időszakra osztható:

• Neoarchaikum
• Mezoarchaikum
• Paleoarchaikum
• Eoarchaikum

Tartalomjegyzék 1 Élet az archaikumban 2 Geológia 2.1 A magmás kőzetek 2.1.1 I. SiO2-tartalom alapján 2.1.2 II. Keletkezés mélysége, helye szerint 3 Hivatkozások

[szerkesztés] Élet az archaikumban

A kémiai evolúció során az elő rendszerek létezéséhez szükséges vegyületek (cukrok, aminosavak) jöttek létre.^[4]

A biológiai evolúció vonatkozásában fotoszintézisre képes kék-zöld algák együtteséből származó sztromalitok (gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók) bizonyítják a kékalgák jelenlétét az archaikumban, különösen az eon vége felé. Nagy valószínűséggel baktériumokat tartalmazó fosszíliákat tartalmaznak bizonyos csertkövek is.^[5] A baktériumok doménjén túlmenően bizonyos ősbaktériumok meglétét is azonosították.

Az élet nagy valószínűséggel az archaikum teljes időtartalma alatt jelen volt a Földön, de csak sejtmag nélküli egysejtű organizmusok, azaz prokarióták formájában. Nincs ismert olyan ismert fosszília ebből az időből, ami eukariótát tartalmazna, jóllehet ettől függetlenül, hogy ebben az időszakban már megkezdődött az eukarióták kialakulása is.^[6] Ultramikroszkópikus sejtközi organizmusok, például vírusok létezésére sincs még fosszilis bizonyíték.

[szerkesztés] Geológia

Jóllehet létezik néhány az archaikum eonját megelőző időből származó kőzet, a Föld felszínén található legrégebbi kőzetek nagy része az archaikumból származik. Archaikum idejéből származó kőzetek ismertek Grönlandról, a Kanadai-pajzsból, Nyugat-Ausztráliából, és Dél-Afrikából. Az első kontinensek is az archaikum alatt alakultak ki, azonban ezek kőzete csak 7%-a található meg a Föld mai kőzetlemezeiben. Ezért még ha figyelembe is vesszük az erózió és destrukció hatásait, azt kapjuk, hogy a jelenlegi kontinensek kőzetanyagának csak 5-40%-a származhat az archaikumból.^[7]

[szerkesztés] A magmás kőzetek

A legelterjedtebb kőzettípus.

[szerkesztés] I. SiO2-tartalom alapján

• bázisos: sötét színűek, nagyon sokfajta ásványból állnak, pl. bazalt.
• neutrális (semleges): világos; pl. andezit.
• savanyú: legvilágosabb, SiO2 önálló alkotóelemként is megjelenhet, pl. gránit.

[szerkesztés] II. Keletkezés mélysége, helye szerint

• Mélységi magmás: kéregben lassú lehűléssel keletkezik, nagy méretű kristályok jellemzik, pl. gránit, gabbró.
• Kiömlési vulkanikus: felszínben történő kihűléssel keletkezik, pl. bazalt, andezit, riolit.
• Vulkáni törmelékes: vulkán kitöréséhez kapcsolódó por, hamu, lávadarabok, vulkanikus tufa.

[szerkesztés] Hivatkozások

1. ^ GeoWhen adatbázis
2. ^ Az International Commission on Stratigraphy honlapja
3. ^ INTERNATIONAL STRATIGRAPHIC CHART
4. ^ Sulinet
5. ^ Stanley, Steven M. Earth System History. New York: W.H. Freeman and Company, 1999. ISBN 0 7167 2882 6, 307
6. ^ Stanley, Steven M. Earth System History. New York: W.H. Freeman and Company, 1999. ISBN 0 7167 2882 6, pp. 306, 323
7. ^ Stanley, Steven M. Earth System History. New York: W.H. Freeman and Company, 1999. ISBN 0 7167 2882 6, pp. 301–302.