Báthory István (országbíró)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A további jelentéseket lásd a Báthory István (egyértelműsítő lap) oldalon.
Báthory István (ecsedi) (1555 – Ecsed, 1605. július 25.) országbíró
[szerkesztés] Élete
Báthory György és somlyói Báthory Anna fia. Szülei buzgó védői voltak a protestáns vallásnak, fiukat is e vallásban nevelték és alapos teológiai oktatásban részesítették. 1585-ben Rudolf király őt Szatmár, Szabolcs és Somogy vármegyék főispánjává és országbíróvá nevezte ki. 1593–1596-ig a törökök ellen harcolt. Élete végén Bocskay Istvánhoz pártolt.
Felesége homonnai Drugeth Fruzsina volt, gyermekei nem voltak. Halálával kihalt a Báthoryak ecsedi ága.
[szerkesztés] Munkái
Toldy Ferenc 1850. december 9-én Tompa Imrétől Erdélyből kézirati töredékeket kapott, amelyek Báthory István munkáinak 1605-ben sajátkezűleg másolt kéziratainak bizonyultak. Ezek a következő két művet tartalmazzák:
- Tractatus az teljes szentháromság istenségben való szent személyekről (hiányos)
- 23 zsoltár. Ezek nem a bibliai Zsoltárok könyve fordításai, hanem ezek mintájára írt saját vallásos költemények
Toldy a kéziratokat ismertetette a szerző életrajzával az Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez című munkájában, ahol a zsoltárokból néhányat közöl is.
)
Based on work by