Baptizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A baptizmus a XVII. század első évtizedében angolszász nyelvterületen indult keresztyén megújulási mozgalom, melyből több felekezet is alakult.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A reformáció harmadik ágaként a német nyelvterületen kibontakozó anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként, Hollandiában jött létre az első baptista gyülekezet 1609-ben. Először Angliában, később az európai vallási türelmetlenség miatt Észak-Amerikában terjedt el. Európába a XIX. század első felében Hamburgon keresztül érkezett újra (Johann Gerhard Oncken). Napjainkban legdinamikusabban Afrikában, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növekednek a baptista közösségek.
[szerkesztés] Szerveződése
A baptista közösségek ellentétben a felülről szervezett egyházakkal (pl. Katolikus Egyház) alulról szervezett szövetségekbe rendeződnek.
Az egyház tulajdonképpeni vezetője a hívők közössége (gyülekezet, eklézsia), a hívők választják a lelkipásztort és a gyülekezet tisztségviselőit.
A baptista gyülekezetek országosan laza szövetségekbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség képviselete az állam és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például Magyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és a hitoktatók, lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.
Az országos baptista szövetségek nemzetközi szövetsége szinte semmilyen jogkörrel nem bír. Tulajdonképpen feladata lényegében konferenciák és találkozók szervezése, melyeken esetleg ajánlások születnek a gyülekezetek számára. A gyülekezetek az ajánlások elfogadásáról saját hatáskörben döntenek.
Egyes országokban több baptista szövetség is működik, ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. Más országokban egyetlen szövetség és több független gyülekezet alkotja a baptista vallás bázisát. Magyarországon van egy elég erős szövetség, a Magyarországi Baptista Egyház, de ettől függetlenül is működnek gyülekezetek több városban is.
[szerkesztés] Hitvallása
A baptistáknak egységes hitvallásuk nincs. A közel négy évszázada, különböző helyen és időben, különböző gyülekezetcsoportok által megfogalmazott baptista hitvallások a következő közös elveket tartalmazzák.
- A Szentírás, mely a világot és benne az embert is teremtő Isten kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatuknak és teológiai gondolkodásunknak.
- Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csak az Úr Jézus Krisztus váltságműve által rendeződhet és válhat teljessé itt a Földön, és a földi élet után, az örökkévalóságban.
- Azokat, akik az Úr Jézus Krisztus helyettes áldozatát elfogadták, életüket neki átadták, hitük nyilvános megvallása után alámerítéssel keresztelik meg. (Elnevezésük is innen származik: „alámeríteni”, „baptidzein” a Biblia újszövetségi részének eredeti, ógörög nyelvében.)
- A helyi gyülekezetek teljes felelősséggel végzik szolgálatukat, irányítják életüket. Természetesen szükségesnek tartják testvéri közösségápolás és együttmunkálkodás céljából a szövetségekbe, egyházakba való tömörülést.
- Vallják, hogy bármilyen állam, és bármelyik egyház között alá-, fölérendeltség nem engedhető meg. Az adott társadalomban igyekszenek krisztusi lelkiismeretük szerint felebarátaik javára élni.
- Tudják, hogy az Úr Jézus Krisztus vissza fog jönni, és mindenkinek elé kell állnia, hogy számot adjon életéről.
Based on work by