Baranyavár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Baranyavár (horvátul Branjin Vrh) falu a mai Horvátországban Eszék-Baranya megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Pélmonostortól 3 km-re északra a Karasica partján fekszik, közigazgatásilag Pélmonostorhoz tartozik.
[szerkesztés] Története
Vára valószínűleg már a honfoglalás előtt létező szláv földvár volt. A vár fontos hadiutak találkozási pontjában feküdt. Fontosságát jelzi, hogy amikor I. István király megszervezte a magyar vármegyerendszert Baranya vármegye székhelyéül nem Pécset, hanem Baranyavárat jelölte ki. A vár tatárjárást is átvészelte és továbbra is – Pécs mellett – a környék jelentős erőssége maradt. Pécs és Siklós jelentőségének növekedésével Baranyavár fokozatosan háttérbe szorult. A várat tulajdonosai a 14. században várkastéllyá építették át, melyet 1388-ban Kórógyi Isván kapott meg Harsány tartozékaként. A török 1526-ban ezt is elfoglalta, majd palánkvárat épített ide, mely a Drávaszög török adminisztrációs központja lett. 1663-ban Zrínyi Miklós a téli hadjárat során az eszéki híd felégetése után Baranyavárat is elfoglalta. Jelentősége ezután megszűnt, pontos helye és sorsa nem ismert. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. 1910-ben 1496, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel. Ma Pélmonostor része.
[szerkesztés] Látnivalók
A Szent Kereszt templom 1789-ben épült, a délszláv háborúban megsérült és kifosztották.
Based on work by