Baranya vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Baranya vármegye** (1000–1950)

Székhely	Pécs
Terület	5 176 km²
Népesség	352 478 (1910)
Nemzetiségek	magyarok, németek

Baranya vármegye (szerbül és horvátul: Baranja, németül: Branau, latinul: Baranyiensis, Baraniensis, Baranyensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A terület legnagyobb része ma a magyarországi Baranya megye része, míg délkeleti fele Horvátország része.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Lakosság
4 Közigazgatás
- 4.1 Baranya vármegye járásai

[szerkesztés] Földrajz

Baranya vármegye területének nagyrészét dombságok fedték le: a Baranyai-dombság és a Mecsek-hegység. A vármegyét keletről Bács-Bodrog, délről Verőce, nyugatról Somogy, északról pedig Tolna vármegyék határolták. A vármegyének két fontosabb folyója volt: a Dráva és a Duna.

[szerkesztés] Történelem

Baranya vármegye, hasonlóan a keleti szomszédjához, Bács-Bodrog vármegyéhez, egyike volt a legrégebben alapított magyar királyi vármegyéknek. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta a vármegyét, és megalapította a Mohácsi szandzsákot, ami egy török közigazgatási egység volt, székhelye Mohács. A 17. században Baranya vármegye területét bekebelezte a Habsburg Birodalom, majd visszakerült a Magyar Királysághoz. 1918-ban a vármegyét elfoglalták a szerb csapatok, és egy időre a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság irányítása alá vonták. Az 1920-as trianoni békeszerződés Baranya vármegye nagyobbik részét meghagyta Magyarországnak, kisebbik, délkeleti részét pedig Jugoszláviának ítélte. A II. világháború alatt a vármegye területe egy rövid időre kiegészült az elszakított résszel ("Baranyai Háromszög"), ám a világháború után Jugoszlávia visszaszerezte a területet. 1991-ben Horvátország függetlenné vált, azóta a délikeleti, elszakított rész Horvátországhoz tartozik.

[szerkesztés] Lakosság

1910-ben a vármegyének összesen 352 478 lakosa volt, ebből:

199 659 magyar
112 297 német
13 048 szerb
10 159 horvát

nemzetiségűnek valotta magát.

[szerkesztés] Közigazgatás

A török hódoltság után eleinte a török közigazgatási beosztás maradt érvényben. Baranya vármegye határait Esterházy Pál nádor elnöklete alatt Somogy, Tolna és Baranya küldöttei az 1534. évi dicalis lajstrom alapján állapították meg. Ezzel elvesztek a Dráván túli falvak Baranya számára, mert 1534-ben az a régió még török fennhatóság volt.

Baranya megye ma használt községneveit a Belügyminisztérium 1903.XII.2.-i 113 225/II 30 sz. rendelete határozta meg. 1925. november 13-án a belügyminiszter a 113–850/1925.V. számú rendeletével elrendelte, hogy a „cz”-vel írt helyneveket a továbbiakban „c”-vel kell írni.

A magyar közigazgatásban a járásbeosztás (eredetileg az egy nap alatt bejárható földterület) 1984. december 31-ig létezett. Ezt a „Városkörnyék”, majd 1994. január 01-től a „Várostérség” elnevezés váltotta fel, gyakorlatilag minden tartalom nélkül. (Pécs város Városkörnyéke de jure már 1979-ben felállt)

Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával párhuzamosan felerősödött a megyerendszert megszüntető vagy felváltó Kistérségi Régiók kialakítása iránti politikai igény, mely folyamat jelenleg 2007 is tart.