Batthyány család
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A család eredeti neve Kővágó Örsi család volt, és a Zala vármegyei Kővágóörsről származtak. Kővágó Örsi György házasság révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán). György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése: battyányi).
1522-ben Battyhány Ferenc báró (?-1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland). A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Battyhány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János ellen harcolt. Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon.
A család további ismert tagjai:
- Batthyány Boldizsár báró (1543–1590), humanista tudós, 1570-ben áttért a református vallásra
- gróf Batthyány Ádám (1610–1659), a németújvári ferences rendház alapítója
- Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok, II. József oktatója
- Batthyány József (1727–1799), püspök
- Batthyány Ignác (1741–1798), püspök
- Batthyány Franciska grófné (1802–1861)
- Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök
- Batthyány Gusztáv herceg (1803–1883), Angliában élt és a versenylótenyésztéssel foglalkozott
- Batthyány-Strattmann László (1870–1931), „a szegények orvosa”, 2003-ban a katolikus egyház boldoggá avatta
- Batthyány Margit grófnő (1914–1959), Franciaországban élt és versenylótenyésztéssel foglalkozott
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by