Beliczay Jónás (jogász)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Beliczay Jónás (Pest, 1847. január 1. – Kecskemét, 1890. január 5.) jogi doktor
[szerkesztés] Élete
Beliczay Imre pesti mézeskalácsos fia és Beliczay Jónás evangélikus lelkész unokája Középiskoláit a soproni evangélikus lyceumban, a jogot a budapesti egyetemen végezte; itt tette le a jogtudományi doktorátust és az ügyvédi vizsgát. Egy ideig Budapesten ügyvédeskedett és időközben a fővárosnál tollnok is volt. 1875-ben a jogakadémiák ujjászervezése alkalmával Kecskemét város törvényhatósága által az ottani jogakadémia római jogi tanszékére megválasztatott, később a bölcseleti erkölcstant is előadta. Tanári székfoglalóját 1876. évi május 21. tartotta. (Megjelent a jogakadémia 1876. Évkönyvében.)
[szerkesztés] Munkái
1. Marsigli élete és művei. Bpest, 1881. (Értekezések a tört. tud. kör. IX. 9.)
2. Az egyetlen leány. Elbeszélés. Kecskemét. 1881.
3. A magyar stilről. Értekezés. U. ott, 1887.
4. Műveltség és nyelvismeret. Felolvasás. U. ott, 1889.
Szekesztette a Kecskeméti Lapokat 1878. jan. 6-tól 1879. decz. 28-ig.
Nevezetesebb cikkei: Ifj. Plinius életrajza (Kecskeméti Jogakadémia Évkönyve 1879.), Suetonius Tranquillus. (U. ott, 1882.), a XIII. ikerlegio története. (U. ott, 1884.), Árpádházi királykisasszonyok (Ország Világ 1885.). Ezenkivül munkatársa volt a Századok, (1881–82. 1887.), Jogtudományi Közlöny (1885.), Egyet. Phil. Közlöny (1883. 1885.), Pesti Napló (1888. 51. 52. sz.), Arch. Értesítő, Turul és Tört. Tár cz. szakközlönyöknek.