Besenyőpetőfalva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Besenyőpetőfalva (1899-ig Petőfalu, szlovákul Pečeňady) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Pöstyéni járásban. Pecsenyéd és Petőfalva egyesítése. 2001-ben 475 lakosából 467 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Pöstyéntől 20 km-re délnyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült, kőkorszaki, újkőkori, a hallstatti kultúrához tartozó leletek, valamint a későbbi római-barbár korszakból és a Nagymorva Birodalom idejéből származó maradványok. A település 1113-ban a zobori apátság birtokainak Kálmán király általi megrősítő oklevelében szerepel először villa Spectaculi alakban. Magyar nevét onnan kapta, hogy a beleolvadt Pecsenyéd 1216-ban villa Byssenorum néven szerepelt, mely mint neve is mutatja egykor besenyő határőrtelepülés volt. Királyi birtok, majd 1209-ben II. András király a kosztolányi uradalommal együtt a Hont-Pázmány nembeli Sebesnek adja. A tatárjárást követően 1254-ben IV. Béla király a szomszédos Vörösvár urának Edőcsnek ajándékozza. A falu megszenvedte az 1271–72-es cseh háborút, majd a század utolsó évtizedében Csák Máté birtoka lett egészen annak 1321-ben bekövetkezett haláláig. 1359-ben lakatlan faluként említik, majd a század vége felé délszláv telepesekkel telepítették be. A délszláv vezetéknevek a 15. század elejéig nyomonkövethetők. 1394-ben Zsigmond király a jőkői váruradalommal együtt hívének Stíbor vajdának adta, majd ennek halála után fia lett a birtok ura. 1437-ben a Bánfy család beckói váruradalmának része lett. 1522-ben Bánfy Zsigmond birtoka. 1576-ban 5 és fél porta, és 8 zsellérház volt a faluban. 1601-ben 18 háza volt. 1694-ben a horvát származású Uzsovics Péter kapja a birtokot királyi adományként. 1715-ben 10 parasztház és 9 zsellérház állt itt. 1787-ben 39 házban 51 család lakik 236 lakossal. 1828-ban 38 házban 262 lakos élt. 1910-ben 776, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az Uzsovics-kastély 1820 és 1825 között épült klasszicista stílusban.
A Jézus Szíve templom 1899-ben épült.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Pöstyéni járás települései

Pöstyén (Piešťany)

Alsólopassó (Dolný Lopašov) · Bánka (Banka) · Bassóc (Bašovce) · Besenyőpetőfalva (Pečeňady) · Cseterőc (Šterusy) · Csipkés (Šípkové) · Dubovány (Dubovany) · Ducó (Ducové) · Hubafalva (Hubina) · Köcsény-Lancsár (Kočín–Lančár) · Krakovány (Krakovany) · Moraván (Moravany nad Váhom) · Nagykosztolány (Veľké Kostoľany) · Nagyőrvistye (Veľké Orvište) · Nézsnafalva (Nižná) · Osztró (Ostrov) · Prasnikirtvány (Prašník) · Rákfalu (Rakovice) · Ratnóc (Ratnovce) · Vágbori (Borovce) · Vágdebrőd (Drahovce) · Vágterbete (Trebatice) · Vágszakaly (Sokolovce) · Verbó (Vrbové) · Vígvár (Veselé) · Vittenc (Chtelnica)