New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Bikini (fürdőruha) - Wikipédia

Bikini (fürdőruha)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.
Római vázakép bikinivel 300 körül
Római vázakép bikinivel 300 körül

A bikini egy női fürdőruha, mely két részből áll: az egyik a melleket, a másik az ágyékot és a feneket takarja, a kettő között szabadon hagyva a testet.

[szerkesztés] Története

Már i. e. 1400. körülről származó görög vázákon és festményeken is láthatók atletizáló nők, akik efféle ruhát viselnek. Rómából is számos ábrázolást ismerünk, ráadásul ezek többsége már fürdőző, de legalábbis a tengerparton sütkérező nőket ábrázol a mai bikinihez hasonlatos öltözékben.

A modern bikinit Louis Reard mérnök mutatta be Párizsban, 1946. július 5-én. A nevét a Marshall-szigetek részét képező Bikini-atollról kapta, mivel Reard úgy gondolta, az ott végzett kísérleti atomrobbantásokhoz hasonló hatást válthat ki a férfiakból.

A Reard által tervezett ruha Jacques Heim ötletének továbbgondolása volt, aki két hónappal korábban mutatta be „a világ legkisebb fürdőruháját”, amit (mérete miatt) „Atom”-nak (Atome) nevezett el. Ennek kettéhasításával alkotta meg saját változatát Reard, amelynek bemutatásához csak nehezen talált modellt. Végül felbérelte Micheline Bernardinit, aki a Casino de Paris (sztriptíz)táncosnője volt.

Tizenöt évbe telt, amíg a bikinit az Egyesült Államokban is elfogadták. 1951-ben még kitiltották a Miss World szépségversenyről, 1957-ben azonban Brigitte Bardot egyik filmje, az And God Created Woman nyomán már némi kereslet mutatkozott iránta, végül 1960-ban Brian Hyland dala, az Itsy Bitsy Teenie Weenie Yellow Polka Dot Bikini szabályos divathullámot indított el. Filmen többek közt először 1962-ben jelent meg: Ursula Andress viselte a Dr. No-ban.

A bikini történetének volt egy érdekes epizódja. 1992-ben a Cole of Calfornia's cég kihozta a Top Secret névre hallgató bikini modelljét. Ez bizony egy érdekes darab volt. Egy olyan bikini, aminek a mellrészébe két légkamra volt beépítve, aredetileg, hogy a hölgyek a mellméretet tudják szabályozni. Egy pumpával a szárazföldön lehett felfújni. Akkor a Newsweek és a Time cover story-ként hozta. A Time volt az, ami megbuktatta, mert hetet havat összehordott a nők tárgyaisulásától a himsovinizmusig. Mindenesetre nagyon elítélte ezt a praktikus találmányt.Maga a fürdőruha roppant kényelmes volt és úszássegítő sporteszközként is használható volt. Szinte ugyanebben az időben a Fredrick's hollywood-i fehérnemű gyártó cég felfújható melltartó kollekciót készített.

Különben a felfújható mellrészű bikini, illetve tankini nem rossz ötlet. Kis cégek sokszor csak megrendelésre – ujabban neoprenből – mai napig készitik, legtöbbjük nem is rejtett, a vizben is fel lehet fújni, illetve leereszteni használójuk szokása kedve szerint. Ilyenkor lehet öket észrevenni egyes külföldieken Magyarország külhoniak által preferált nagyobb fürdőiben, példul a Gellértben, és Hévízen. Ha az amerikai szabadalmi hivatal nyilvántartását megnézzük ma is bejelentenek számos ilyen szabadalmat, például több ilyennel rendelkezik az ismert sportszergyártó az Arena.Utoljára a Victoria Secret amerikai fehérneműgyártó cég AirBra kollekciójában, igaz kis légtérrel, tehát úszássegítére kebvéssé alkalmasan de készített ilyen felfújható mellrészű fürdőruhákat, közte bikinit is.

Európában az angol Gossard brit fehérneműgyár – ami fürdőruhát is gyárt – felújitotta a Cole California cég ötletét. Felfújható melltartót, és annak gyártói bázisán – azonos a légkamra és a pumpa – bikinit is forgalmazott 2001 óta.

A praktikusság diktálta, de a divat erősítette fel, hogy anyagában is új került be a bikini fürdőruhák közé. 1998 környékén több cég rájött arra, hogy a bikini készítésére a korábban csak búvár és szörfruhák készítésére használt neoprén(neoprene) felhasználható. Ráadásul a szilikon festékekkel bármilyen szín vagy minta előállítható. Ekkor jelentek meg a korábban csak szörf és búvárruha készítő cégek a fürdőruha piacon is, jeletős konkurenciát teremtve a hagyományos jobbára a fehérnemű iparból érkező előállítóknak.

A strandröplabdában a nőknek kötelező bikinit viselniük.

[szerkesztés] Változatok

A monokini a bikini változata: a különbség köztük csupán annyi, hogy a monokininek nincs felső része. A kifejezést Rudi Gernreich találta ki; ötletessége abban rejlik, hogy a bikini szó elejét a latin bi („kettős”) előtagnak veszi, s lecseréli a mono („egyetlen”) szóra. (Lásd: népetimológia, szándékos szóferdítés.)

(Megjegyzés: Monikini címmel jelent meg a Bikini (együttes) frontemberének, D. Nagy Lajosnak is egyik szólólemeze.)

A tankini a bikini alsó részéből és egy ujjatlan pólóból (az amerikai angolban: tank top) áll.

A bikini alsó darabjának mérete az 1980-as években csökkenni kezdett, Brazíliában kialakult az ún. tanga (thong, g-string), amelynek hátsó része olyan vékony, mint a legvastagabb hegedűhúr (a G-húr). Napjainkban a tendencia tovább tart; a folyamat végigkísérhető a következő gallériákban: slingshot, mini, teardrop, minimini, micro, és, amit dupla g-húrként is emlegetnek, a minimicro.

Trikini: napszemüveg, köldökpiercing, strandpapucs (humor)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat:

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu