Bodos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bodos (románul Bodoş) falu a mai Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 26 km-re északnyugatra, Barót keleti szomszédságában a Várbükk és a Cseretető közti völgykatlanban fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Egyesek szerint a bujdos szóból ered neve, mivel egykor egy bujdosónak nyújtott menedéket, mások egy ilyen nevű székelytől származtatják.

[szerkesztés] Története

Határában a Petrás-fenyőse nevű csúcson állt Kelemen vára. Nyoma nem maradt, eredete, sorsa ismeretlen.

A falunak már a 15. században is volt temploma, helyette épült 1794-ben a mai református templom. A torony,  melynek magassága 35 m, eredetileg cseréppel volt fedve. Ezt a fedelet 1909-ben bádogtetore cserélik ki. A templomot, mely 22 x 6,50 m, vastag várfal övezi, két bejárati kapuval. Fekvése kelet-nyugati, a torony a nyugati végén van.

Nagy harang felirata: ISTEN DICSOITÉSÉRE BODOS EGYHÁZA 1922 Jún.

Kis harang felirata: ÖNTÖTTE HONIG FRIGYES ARADON 1910.

1864-ben tűzvész pusztított a faluban. 1910-ben 571 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 435 lakosából 432 magyar és 3 román volt.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1851-ben Budai József pomológus, geológus.
• Itt született 1929-ben Egyed Ákos történész.