Kovászna megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kovászna megye | |
---|---|
![]() |
|
Adatok | |
Régió: | Erdély |
Megyeszékhely: | Sepsiszentgyörgy |
Jelzés: | CV |
Népesség: | 231 172 fő |
Népsűrűség: | 62 fő/km² |
Terület: | 3710 km² |
Telefon előhívószám | (+40) 267 |
Web | Megyei tanács Prefektura |
Kovászna megye (románul Covasna) Erdély dél-keleti részén helyezkedik el. Határos megyék keleten Bákó megye, Vráncsa megye, Bodza megye, északon Hargita megye, nyugaton és délen Brassó megye. Székhelye Sepsiszentgyörgy.
Régen Háromszék vármegye volt a neve, amely 1876-ban három kisebb közigazgatási egység, Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék egyesülésével jött létre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Lakosság
Kovászna megye lakossága az 1992-es népszámláláskor 233 256 fő, melynek 42%-a városlakó. 1999-re a lakosság már csak 230 542. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma, ebből 73.79% magyar, 23.28% román és 2.68% roma. Magyarok ennél nagyobb arányban csak Hargita megyében vannak. A '90-es évek végén intenzív román-nemzetiségűek betelepítése ma is folytatódik. Várhatóan csökkenni fog a magyarok aránya (anyaországba való emigráció) és nőni a románok aránya (betelepítések és bevándrolás az ország távoli területeiről).
[szerkesztés] Földrajz
Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között.
[szerkesztés] Domborzat
A megye legnagyobb részét a Barcasági-medence északkeleti része és a Felső-Háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.
Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).
Kovászna megye 10 legmagasabb hegycsúcsa: | |||
Hely | Név | Magasság | Hegység |
---|---|---|---|
1. | Lakóca | 1777 m | Háromszéki-havasok |
2. | Nagy-Mányicska | 1675 m | Háromszéki-havasok |
3. | Nagy Sándor-csúcs | 1640 m | Nemere-hegység |
4. | Kis-Nemere | 1627 m | Nemere-hegység |
5. | Clabucilor | 1615 m | Háromszéki-havasok |
6. | Zernye-havas | 1602 m | Háromszéki-havasok |
7. | Kakukk-hegy | 1558 m | Hargita-hegység |
8. | Fekete-bérc | 1543 m | Háromszéki-havasok |
9. | Szélkapu | 1524 m | Háromszéki-havasok |
10. | Kis-Bonyó | 1522 m | Háromszéki-havasok |
[szerkesztés] Vizek
A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.
[szerkesztés] Éghajlat
A megye mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7 °C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8 °C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdölt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37 °C-ot mértek. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyan alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között változik.
[szerkesztés] Gazdaság
Természeti kincsek:
- lignit (Barót környéke)
- ásványvíz (Bibarcfalva, Előpatak) – Európa borvízforrásainak 8%-a Hargita- és Kovászna-megyében található.
[szerkesztés] Települések
[szerkesztés] Városok
(zárójelben a lakosság száma a hozzácsatolt településekkel együtt)
Sepsiszentgyörgy – megyeszékhely (68 359), Kézdivásárhely (22 912),Kovászna (12 515), Barót (10 498), Bodzaforduló (8626).
[szerkesztés] Községek
Árapatak, Barátos, Bardóc, Bereck, Besenyő, Bölön, Csernáton, Dálnok, Dobolló, Előpatak, Erdőfüle, Gelence, Gidófalva, Hídvég, Illyefalva, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kommandó, Kökös, Lemhény, Maksa, Málnás, Márkosfalva, Mikóújfalu, Nagyajta, Nagyborosnyó, Nagybacon, Oltszem, Réty, Sepsibodok, Sepsikőröspatak, Szentkatolna, Szitabodza, Torja, Uzon, Vargyas, Zabola, Zágon, Zágonbárkány;
[szerkesztés] Az összes település abc sorrendben
Aldoboly (Dobolii de Jos), Alsócsernáton (Cernat), Angyalos (Angheluş), Árapatak (Araci), Árkos (Arcuş), Bálványosfüred (Băile Bálványos), Barátos (Brateş), Bardoc (Brăduţ), Barót (Baraolt), Bélafalva (Belani), Bélmező (Lunca Mărcuşului), Bereck (Breţcu), Bibarcfalva (Biborţeni), Bikfalva (Bicfalău), Bita (Bita), Bodos (Bodoş), Bodzaforduló (Întorsura Buzăului), Bölön (Belin), Bölönpatak (Belin – Vale), Borbat (Sărmaş), Bredét (Brădet), Cófalva (Ţufalău), Csángótelep (Cărpinenii), Csomakőrös (Chiuruş), Csomortán (Lutoasa), Dálnok (Dalnic), Dobolló (Dobârlău), Dobollópatak (Valea Dobârlăului), Ozsdola (Ojdula), Egerpatak (Aninoasa), Előpatak (Vâlcele), Erdőfüle (Filia), Erősd (Ariuşd), Esztelnek (Estelnic), Étfalvazoltán (Zoltan), Feldoboly (Dobolii de Sus), Felsőrákos (Racoşul de Sus), Floroaia (Floroaia), Fotosmartonos (Fotoş), Futásfalva (Alungeni), Gelence (Ghelinţa), Gidófalva (Ghidfalău), Haraly (Harale), Hatolyka (Hătuica), Hetye (Hetea), Hídvég (Hăghig), Hilib (Hilib), Ikafalva (Icafalău), Illyefalva (Ilieni), Imecsfalva (Imeni), Kálnok (Calnic), Kézdialbis (Albiş), Kézdialmás (Mereni), Kézdikővár (Petriceni), Kézdimárkosfalva (Mărcuşa), Kézdimartonfalva (Mărtineni), Kézdimartonos (Mărtănuş), Kézdiszárazpatak (Valea Seacă), Kézdiszentkereszt (Poian), Kézdiszentlélek (Sânzieni), Kézdivásárhely (Târgu Secuiesc), Kilyén (Chilieni), Kisbacon (Băţanii Mici), Kisborosnyó (Boroşneu Mic), Kiskászon (Caşinu Mic), Kispatak (Valea Mică), Kökös (Chichiş), Kökösbácstelek (Băcel), Kommandó (Comandău), Köpec (Căpeni), Kovászna (Covasna), Középajta (Aita Medie), Kraszna (Crasna), Kurtapatak (Valea Scurtă), Ladoc (Lădăuţi), Lécfalva (Leţ), Lemhény (Lemnia), Lisznyó (Lisnău), Lisznyópatak (Lisnău-Vale), Magyarhermány (Herculian), Maksa (Moacşa), Málnás (Malnaş), Málnásfürdő (Malnaş-Băi), Márkos (Mărcuş), Merişor (Merişor), Miklósvár (Micloşoara), Mikóújfalu (Micfalău), Nagyajta (Aita Mare), Nagybacon (Băţani (Băţanii Mari)), Nagyborosnyó (Boroşneu Mare), Nagypatak (Valea Mare), Nyáraspatak (Iarăş), Nyújtód (Lunga), Ojtoz (Oituz), Olasztelek (Tălişoara), Oltszem (Olteni), Orbaitelek (Telechia), Páké (Pachia), Papolc (Păpăuţi), Réty (Reci), Sepsibesenyő (Pădureni), Sepsibodok (Bodoc), Sepsibükszád (Bixad), Sepsikőröspatak (Valea Crişului), Sepsimagyarós (Măgheruş), Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe), Sepsiszentkirály (Sâncraiu), Sugásfürdő (Băile Şugaş), Szacsva (Saciova), Szárazajta (Aita Seacă), Székelypetőfalva (Peteni), Székelyszáldobos (Doboşeni), Székelytamásfalva (Tamaşfalău), Szentivánlaborfalva (Sântionlunca), Szentkatolna (Catalina), Szitabodza (Sita Buzăului), Szörcse (Surcea), Szotyor (Coşeni), Tálpatak (Scrădoasa), Torja (Turia), Uzon (Ozun), Uzonkafürdő (Ozunca-Băi), Vargyas (Vârghiş), Zabola (Zăbala), Zabrató (Zăbrătău), Zágon (Zagon), Zágonbárkány (Barcani), Zalán (Zălan), Zalánpatak (Valea Zălanului).
[szerkesztés] Irodalom
- Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék (Sepsiszentgyörgy, 1973);
- Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön 3.: Kovászna megye (Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000);
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kovászna megye leírása (a vidék hegy- és vízrajza, földtan, vízrajz, éghajlat, élővilág, demográfia)
Románia megyéi | ![]() |
---|---|
Arad • Argeş • Bákó • Beszterce-Naszód • Bihar • Botoşani • Brassó • Brăila • Bodza • Călăraşi • Dâmboviţa • Dolzs • Fehér • Galac • Gorzs • Giurgiu • Hargita • Hunyad • Ilfov/Bukarest • Ialomiţa • Iaşi • Kolozs • Konstanca • Kovászna • Krassó-Szörény • Maros • Máramaros • Mehedinc • Neamţ • Olt • Prahova • Szatmár • Szeben • Szilágy • Szucsáva • Teleorman • Temes • Tulcsa • Vâlcea • Vászló • Vráncsa |