Bouvet-sziget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bouvet sziget (norvégul: Bouvetøya) egy lakatlan, vulkanikus, sarkvidéki sziget az Atlanti-óceán déli részén, a Jóreménység fokától dél-délnyugatra. Norvégia külbirtoka.
[szerkesztés] Földrajz
A Bouvet-sziget koordinátái: . Területe 58,5 km², melynek 93%-át jég borítja. A gleccserek a déli és keleti parton belenyúlnak a tengerbe, a többi partszakaszt meredek sziklák borítják, továbbá gyakran képződnek jégtáblák a partok mentén, ezért nagyon nehéz megközelíteni a szigetet. Legmagasabb pontja az Olavtoppen nevű csúcs, amely 780 méter magas. 1955 és 1958 között egy lávafolyam jelent meg a sziget nyugati partján.
A Bouvet sziget az egyik legfélreesőbb hely a világon, holtversenyben más, hasonló kis szigetekkel, mint a Tristan da Chuna-szigetek, Húsvét-sziget, vagy a Pitcairn-szigetek. A legközelebbi szárazföld a Maud királynő föld az Antarktiszon, amely 1600 km-re van délre, és szintén lakatlan.
[szerkesztés] Történelem
A Bouvet-szigetet 1739. január 1-jén fedezte fel Jean-Baptiste Charles Bouvet de Lozier, aki a francia Aigle és Marie hajók parancsnoka volt. Mivel a sziget pozícióját nem sikerült pontosan meghatározni, és Bouvet kapitány nem hajózta körbe, sokáig homályban maradt, hogy egy szigetről, vagy egy kontinens részéről van-e szó.
A szigetet legközelebb 1808-ban találták meg újra; és bár ezúttal sem szálltak partra, sikerült pontosan meghatározni a helyzetét.
Elsőként 1822 decemberében sikerült partra szállni; Benjamin Morrell, a "Wasp" nevű vitorlás kapitánya vadászott fókákra itt.
1825. december 10-én egy bizonyos Norris kapitány szállt partra és elnevezte az addig névtelen szigetet Liverpool-szigetnek és a brit korona nevében birtokba vette.
Az első tartósabb emberi jelenlétre 1927-ig kellett várni, amikor pár hónapig norvég tengerészek táboroztak a szigeten, hogy Norvégia jogot formálhasson a területre. Ekkor nevezték el a szigetet Bouvetøya-nak (Bouvet-sziget norvégul).
1964-ben egy elhagyott mentőcsónakot találtak a szigeten felszereléssel együtt, de a csónak utasait soha nem találták meg.
1971-ben a Bouvet-szigetet és a környező tengert természetvédelmi területté nyilvánították. A sziget lakatlan maradt, habár a norvégok egy automata meterológiai állomást telepítettek ide 1977-ben.
1979. szeptember 22-én egy felderítő műhold olyan hatalmas fényvillanást észlelt az Indiai-óceán déli részén a Bouvet-sziget és a Prince Edward-szigetek között ami csak nukleáris robbanástól vagy nagyerejű meteorbecsapódástól származhatott. Később kimutatták, hogy a térség vizei rádioaktív anyagokkal szennyeződtek. Soha, egyetlen ország sem ismerte be, hogy köze lett volna a Vela-incidens néven ismerté vált esethez, de széles körben elterjedt az a feltételezés, hogy az Izrael és Dél-Afrika által közösen kifejlesztett atombomba tesztelése történt.
Habár lakatlan, a Bouvet-sziget önálló felső szintű domainnel rendelkezik: .bv de ez nincs használatban.
Based on work by