Braunschweig

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Braunschweig (ónémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében. Kb. 245 000 lakosával Hannover után a második legnagyobb város Alsó-Szászországban. 1918-ig a Braunschweig-Lüneburgi hercegség székhelye volt. A legközelebbi nagyvárosok: észak-keleti irányban 26 km-re Wolfsburg, 56 km-re nyugatra Hannover, illetve 80 km-re keletre Magdeburg.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Lakosság 3 A város jelképei 4 Testvérvárosok 5 Gazdaság és infrastruktúra 6 Múzeumok 7 Műemlékek 8 Híres személyek 8.1 Díszpolgárok 8.2 Itt születtek 8.3 Itt éltek 9 Hivatkozások

[szerkesztés] Története

A város eredete és fejlődésének korai szakasza nehezen leírhatók, mivel nem egy településről van szó, hanem ötről: Altewiek, Altstadt, Hagen, Neustadt és Sack, amelyeket egymástól függetlenül alapítottak, majd az idők folyamán egy várossá olvadtak össze. A legenda szerint, amelynek első írásos említése 1290-ből származik (Braunschweigische Reimchronik), az első várat ezen a helyen 861-ben alapította a liudolfingi nemzetségből származó Brúnó herceg. A vár neve akkor még Dankwarderode volt. A „Braunschweig“ név első dokumentált említése 1573-ból ered. A jelentése „Bruno erődítménye”. A kedvező földrajzi fekvése miatt a település gyorsan fejlődött. Akkoriban az Oker folyó még hajózható volt, így a város a tengeri kereskedelembe is be tudott kapcsolódni, azon kívül, hogy fontos szárazföldi utak csomópontjában is feküdt.

Oroszlán Henrik herceg (*1129/30, † 1195. augusztus 6.) idejében a város hatalmassá nőtt, mivel ez volt a hercegi székhely. Henrik kibővítette Dankwarderode várát, és a régi templom helyén dómot építtetett. A Szent Blasiusnak, Keresztelő Szent Jánosnak és Becket Tamásnak szentelt dóm röviddel Henrik halála előtt készült el. Oroszlán Henrik 1166-ban címerállatává oroszlánt választott és egy bronz oroszlánt öntetett, amelyet a vár főterén állíttatott fel. Ma ez a város jelképe.

A 13. századtól kezdve Braunschweig a Hanza-városok szövetségébe tartozott.

Oroszlán Henrik halála után a Braunschweig-Lüneburg-i hercegség megszűnt és a Braunschweig-Wolfenbüttel-i hercegség részévé vált. A 14. században Braunschweig városa függetlenné vált és a hercegség székhely Wolfenbüttelbe került. A késői középkorban Braunschweig az egyik legnyugtalanabb város volt Gent és Párizs mellett, újra és újra polgárháborúk dúlták fel.

1671-ben a város ismét a hercegi fennhatóság alá került, majd1753-ban visszakerült ide a hercegi székhely. Ebben a korszakban épült a braunschweigi kastély.

1806-ban Karl Wilhelm Ferdinand braunschweigi herceg, porosz tábornok, halálos sebet kapott a jénai csatában. Az ezt követő tilsiti békében Braunschweig francia kézre került és 1807–1813 között a Napóleon által alapított Vesztfáliai királyság Oker megyéjének része volt.

A bécsi kongresszus után 1814-ben ismét megalakult a braunschweigi hercegség; 1871-ben a hercegség önként csatlakozott a német birodalmohoz. Miután Wilhelm, az utolsó braunschweigi herceg, 1884-ben gyermektelenül hunyt el, Braunschweig a porosz királyság igazgatása alá került.

A második világháborúban több légitámadás érte Braunschweigot (a legsúlyosabb 1944. október 15-én), amelynek következtében a középkori hangulatú óváros 90%-a lerombolódott.

1946-ban megkeződött a háborús károk helyreállítása és 1963-ban fejeződött be. A törmelék mennyiségét 3 670 500 m³-re becsülték.

[szerkesztés] Lakosság

• 1403: 17 500
• 1551: 16 192
• 1671: 15 570
• 1773: 23 385
• 1812: 29 950
• 1849: 39 011
• 1900: 128 226
• 1919: 139 539
• 1939: 196 068
• 1945: 162 855
• 1970: 223 700
• 2005: 245 895

[szerkesztés] A város jelképei

A város címere ezüst pajzson balra forduló vörös oroszlán. A herdaldikai ábrázolás tekintetében az 1438. évi ábrázolás az irányadó. A város jelképe a braunschweigi oroszlán. A város színei: vörös és fehér.

[szerkesztés] Testvérvárosok

• Bandung, Indonézia
• Bath, Nagy-Britannia
• Kazány, Oroszország
• Kiryat Tivon, Izrael
• Magdeburg, Németország
• Nîmes, Franciaország
• Omaha, Nebraska, USA
• Sousse, Tunézia

[szerkesztés] Gazdaság és infrastruktúra

A második világháborúig Braunschweig konzervipari és gépipari központ volt. A háború után a súlypont az autóipar irányába tolódott el. Itt volt ugyani a Büssing Automobilwerke székhelye, amely 1972-ben beolvadt a MAN AG cégbe. A MAN gépjárműveknek ma is egy stilizált braunschweigi oroszlán dísziti a hűtőrácsát. Ezeket a gépjárműveket a 20 km-re levő Salzgitter-ben gyártják.

Braunschweig a német hangszerkészítés egyik központja is. Itt van többek között a Wilhelm Schimmel Pianofortefabrik GmbH, a legnagyobb német zongoragyártó székhelye is.

A város hagyományosan cukoripari központ is; jelenleg itt van a több cukoripari cég egyesüléséből létrejött Nordzucker AG (a második legnagyobb német cukorgyártó) központja. A braunschweigi Műszaki Egyetem a cukoripari kutatásra évtizedek óta külön intézetet tart fenn.

[szerkesztés] Múzeumok

• Braunschweigisches Landesmuseum
• Vasútmúzeum
• Friedrich Gerstäcker múzeum
• Koncentrációs tábor emlékhely Schillstraße
• Gramofon-múzeum
• Haus Salve Hospes
• Herzog Anton Ulrich Múzeum (Középkori gyűjtemény).
• Raabe-emlékház
• Landtechnik-Museum Braunschweig
• Állami természettörténeti múzeum
• Várostörténeti múzeum
• Fényképmúzeum
• Riddagshausen kolostor, Cisztercita múzeum

[szerkesztés] Műemlékek

• Dóm
• Régi városháza
• Kastély
• Dankwarderode vár
• Gewandhaus
• Régi pályaudvar
• Színház
• Alte Waage a második világháborúban teljesen elpusztult, 1991–94 között részletes pontossággal a régi helyére visszaépítve
• Braunschweigi oroszlán – a vár főterén álló szobor, 1166-ból, a város jelképe
• Lessing-emlékmű
• Oroszlán Henrik szőkőkút
• Gauss-emlékmű
• Eulenspiegel-szökőkút

[szerkesztés] Híres személyek

[szerkesztés] Díszpolgárok

• Carl Friedrich Gauss matematikus
• Otto von Bismarck kancellár
• Adolf Hitler, 1946-ban a címet visszavonták
• Hermann Göring, 1946-ban a címet visszavonták
• Baldur von Schirach, 1946-ban a címet visszavonták

[szerkesztés] Itt születtek

• Richard Dedekind (* 1831. október 6.; † 1916. február 12.), matematikus
• Carl Friedrich Gauss (* 1777. április 30.; † 1855. február 23.), matematikus, csillagász, fizikus
• Ricarda Huch (* 1864. július 18.; † 1947. november 17.), írónő
• Norbert Schultze (* 1911. január 26.; † 2002. október 14.), zeneszerző (többek között a „Lili Marleen” szerzője)

[szerkesztés] Itt éltek

• Till Eulenspiegel
• Hoffmann von Fallersleben, költő, a német himnusz szerzője

[szerkesztés] Hivatkozások

• A város honlapja
• Térkép
• Történet
• Térkép Kalauz - Braunschweig