Budapest VII. kerülete
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Erzsébetváros átirányít ide. A romániai települést lásd itt: Erzsébetváros (Románia).
Budapest VII. kerülete egyike Budapest legzsúfoltabb, legkevesebb zöldterülettel rendelkező területeinek. Nem oszlik kerületrészekre, így az egész kerületet Erzsébetvárosként szokás emlegetni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A pesti oldal egyik kerülete. Északról a VI. kerület, északkeletről a XIV. kerület, keletről és délkeletről a VIII. kerület, nyugatról pedig az V. kerület határolja.
[szerkesztés] Története
A török hódoltság utáni időkben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felsőkülvárosnak nevezett területen 1734-ben 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlődésének.
A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre. A kerületi polgári kör kezdeményezésére 1882-ben, I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról nevezték el a kerületet Erzsébetvárosnak.
A második világháború végén a kerület területén volt a budapesti gettó, amelyet északról a Király utca, keletről a Nagyatádi Szabó utca, délen a Dohány utca és nyugaton a Károly körút határolt. A gettó 1945. január 18-án szabadult fel. A holokausztot túlélt kb. 120 ezer magyar zsidó közül a felszabaduláskor a gettóban kb. 70 ezren voltak életben.
[szerkesztés] Kerületi média
- kerületi televíziók:
- Nyitott Világ Alapítvány
- CA TV Kft.
- kerületi újság: "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja)
[szerkesztés] Fontosabb látnivalók
- Dohány utcai zsinagóga
- Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom
- Magyar Színház (volt Nemzeti Színház)
- Madách Színház
- New York-palota
- Fasori református templom (Árkay Aladár tervei szerint)
- Róth Miksa Emlékház
- Hungária fürdő
[szerkesztés] Fontosabb közterületek
|
Utcák
|
Terek
|
[szerkesztés] Utcák, terek (irányítószámokkal)
[szerkesztés] A kerület híres alakjai
- Alpár Ignác (1855–1928) építész
- Baghy Gyula (1891–1967) eszperantista
- Ferenczi Sándor (1873–1933) pszichoanalitikus
- Jókai Mór (1825–1904) regényíró
- Korányi Frigyes (1828–1913) orvos
- Ruttkai Éva (1927–1986) színésznő
- Seress Rezső
- Szakonyi Károly (1931) író, drámaíró
[szerkesztés] Kultúra
- Művészetoktatás: Molnár Antal Zeneiskola [1]
[szerkesztés] Forrás
- Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. Budapest: Akadémiai. 1993.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Pesti zsidónegyed: a Főváros és a KÖH is részt vesz a kerületi tervtanácsban
- New York Palota (Fotók, leírás
 |
Ez a Budapestről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Budapest kerületei |
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII. |
Based on work by