Budapest XIV. kerülete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A XIV. kerület elhelyezkedése

Budapest XIV. kerülete Budapest főváros egyik kerülete a pesti oldalon, népszerű neve Zugló. Közepes méretű, területe 18,15 km², kb. 130 000 ember otthona. A belvároshoz való viszonylagos közelsége ellenére nagy része zöldövezet.

[szerkesztés] Fekvése

Északnyugaton Budapest XIII. kerülete, északkeleten Budapest XV. kerülete, keleten és délkeleten Budapest XVI. kerülete és Budapest X. kerülete, délnyugaton Budapest VI. kerülete, Budapest VII. kerülete és Budapest VIII. kerülete határolja. A Dózsa György út – Vágány utca – Rákosrendező pályaudvar – Rákospalota – Pestújhely- a rákosszentmihályi körvasút és a Kerepesi út közé eső terület.

[szerkesztés] Városrészek

Alsórákos
Herminamező
Istvánmező
Kiszugló
Nagyzugló
Rákosfalva
Törökőr
Városliget

[szerkesztés] Története

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a magyar országgyűléseket 1286 és 1540 között. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városligetben vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki. I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ületetésével. A 19. század elején jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén. Az 1880-as, 90-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, később a Bosnyák tér környéke is. A Városliget kiépítése a milleniumi ünnepségekre kezdődött meg, 1906-ra készült el a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás. A második világháború után több lakótelep épült (pl. a Füredi úti).