Budavári Palota

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.

A budai Vár látképe Pestről

A Budavári Palota a volt magyar királyi palota ma használatos neve. Ma a magyar főváros egyik kulturális központja.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Kultúra
- 3.1 Nemzeti könyvtár
- 3.2 Múzeumok

[szerkesztés] Fekvése

A budai oldalon, Budapest I. kerületében, a Budai várnegyedben, a Várhegyen található.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Rövid Története

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen.
1246: a várható újabb tatár támadás miatt felgyorsul az építkezés.
1255: IV. Béla oklevelében mint megépített várat említi.
1279: IV. László a budai rektor segítségével kirekeszti Budáról a főpapságot.
1285: sikertelen tatár ostrom IV. László uralkodása alatt.
1289: Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302: Károly Róbert sikertelenül ostromoltatja Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja.
1304: III.Vencel elhagyja az országot.
1307: egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánítja.
1307. június: a Károly Róbert párti polgárok átveszik az uralmat a városban.
1311: Csák Máté hadai ostromolják sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.
1330-as évek a Várhegy déli végén az Ajouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354 : I. Lajos király Visegrádról Budára helyezi át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig.
Zsigmond király 1410 és 1430 között építteti meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az1686-os lőporrobbanás során pusztult el.
A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11. a városban néhány napos zavargás tör ki.
1526: II Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízza.
1526. szeptember 12. : a mohácsi csata után I Szulejmán szultán bevonul Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult.
1526. október 31.: a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállja meg.
1527. július : I Ferdinánd király kezére kerül.
1529. szeptember 3. : I (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530 : Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolja a várat.

János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatta ki a megsérült falakat.

1541. augusztus 29. : Szulejmán szultán csellel elfoglalta.
1542 : sikertelen ostrom a vár visszafoglalására.
1566 : újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
1599 : Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelen ostroma a török ellen.
1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornok sikertelen ostroma.
1684. július 10. : megkezdődik Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem ostroma a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták.
1686 június 24.: megkezdődik a vár visszafoglalási ostroma.
1686. szeptember 2.: ezen a napon foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől.

A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal meg kezdődött.

1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalják a várat a császári seregektől.
A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását.
Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.
1944–1945-ben, a II. világháború alatt a Budai várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia.
1946 : megkezdődik a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása.

[szerkesztés] Zsigmond korában

[szerkesztés] Hunyadi Mátyás korában

[szerkesztés] A szabadságharc alatt

A császári csapatok 1849. január 5-én vonultak be a magyar kormány által kiürített Budára. A palota parancsnokságát Hentzi osztrák főparancsnok veszi át. Hentzi főparancsnok később innen is lövette a reformkori pesti rakpartot. A magyar honvédsereg 1849. május 21-én foglalja el a várat, a Tavaszi hadjárat részeként.

[szerkesztés] Az Osztrák–Magyar Monarchia idején

A buffet csarnok

A palota átépítését 1896 körül Hauszmann Alajos tervei alapján végezték el. Ekkor új, barokk-neobarokk jellegű kupolát és homlokzatot kapott. Az épületben több mint 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály volt. Híresebbek:

Mária Terézia-szárnyban a rokokó stílusú terem
A nagy bálterem (Hauszmann Alajos tervezte szárnyban)
A buffet csarnok
A Habsburg terem (egykor a kupola alatt helyezkedett el)
Ybl Miklós által tervezett lépcsőház a kirszinavárosi szárnyban.
A Szent Jobb kápolna (mozaik oltárképét Lotz Károly tervezte)
A vártemplom

Az épületet Ferenc József király felavatta, azonban az épületben ő maga soha nem aludt, így budapesti rezidenciaként soha nem működött.

[szerkesztés] Az első világháború után

A budai Vár látképe Pestről 1930 körül

A két világháború között a kormányzó rezidenciája volt.

[szerkesztés] A második világháború után

Az elpusztult vártemplom

A második világháború során a Budavári Palota is hadszíntérérré vált, a harcokban súlyosan megsérült. Az 1945-ös bombázások alatt több találat érte, nagy része megsemmisült. Teljesen elpusztult a Vártemplom. A Szent Jobb kápolnát lebontották. A kápolna oltárának mozaikja (Lotz Károly tervezte) ma Balatonalmádiban található. A bombázások után az épület 2-3 hétig égett. A helyreállítás évtizedekig tarott, azonban háború előtti formáját nem kapta vissza. A lakosztályok rekonstrukciója nem valósult meg, ma múzeumok találhatók helyükön.