Czapik Gyula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Czapik Gyula (Szeged, 1887. december 3. – Budapest, 1956. április 25.) nyomdász, veszprémi püspök, majd egri érsek.
[szerkesztés] Élete
Apja könyvkereskedő és nyomdatulajdonos. Kitanulta a nyomdászmesterséget, egy ideig igazgatója volt a „Korda Nyomda és Könyvkiadó Vállalat”nak. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát Temesváron és Bécsben végezte. 1910-ben, Bécsben pappá szentelték, 1912-ben doktorrá avatták. Volt káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. Szerkesztette a „Havi Közlöny”, a „Die Zeitung” és a „Temesvári Újság” c. lapokat. A román megszállás miatt Budapestre költözött, az „Egyházi Lapok”, a „Magyar Kultúra” és „A Szív” szerkesztőjeként dolgozott. Az utóbbit Magyarország legnagyobb példányszámú hitbuzgalmi hetilapjává fejlesztette. Veszprémi püspökké 1939. július 19-én nevezték ki, az egyházmegye kormányzását szeptember 23-án átvette. Az egri érseki székbe 1943-ban helyezték át és iktatták be. 1943-1944-ben egy évig apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is. Az egri főszékesegyházban nyugszik. Önálló lelkészséget szervezett a megyében, 1941-ben Balatonfőkajáron, 1943-ban Balatonfűzfőn, Pápán (Szent Anna) és Pétfürdőn.
[szerkesztés] Műveiből
- Novéna Jézus Szent szívéhez. Budapest. 1922.
- Keresztény államtan. Budapest. 1923.
- Könyörülj rajtunk, Uram! Budapest. 1934.
- Temető-könyv. Budapest. 1960.
[szerkesztés] Irodalom
- Orbán Sándor: Egyház és állam (1945-1950.) Budapest. 1962.
Based on work by