Demién Antal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Demién Antal (szentkatolnai) (Szentkatolna, 1744. június 22. – Pest, 1833. augusztus 26.) jogi doktor, királyi tanácsos, egyetemi tanár
[szerkesztés] Élete
A grammatikai osztályt Kantán Erdélyben, a humaniorákat Nagyváradon, bölcseletet Kolozsvárt, teológiát egy évig Kassán, végre a jogot Nagyszombatban végezte, hol 1776-ban doktori oklevelet nyert és az ottan újonnan alakult jogi karnál az általános köz- és nemzetközi jog, a digesták és büntetőjog tanítását vette át. Az egyetemnek 1777-ben Budára történt áthelyezésekor, mint a magyar jog tanára és a jogi kar seniora, a nagyszombati akadémiánál maradt; 1782-ben a pesti egyetemre neveztetett ki tanárnak; 1789-től a természetjogot tanította s dékán volt; az 1795–1796. évre rectornak választották és midőn lelépett (1796. november 30.) latin beszédet mondott. 1806-ban királyi tanácsos lett. 1819-ben a jogi kar elnökévé s igazgatójává neveztetett ki; 1822-ben teljes fizetéssel nyugalmaztatott.
[szerkesztés] Munkái
Dissertatio inaug. ex jure hungarico de eo: An pater liberos suos per testamentum simpliciter excludere possit?... 1776. Tyrnaviae. Nevét Demiennek és Demjénnek is irták.