Donald kacsa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
„Donald kacsa a rajzfilmekben – éppúgy, mint a szerencsétlenek a valóságban – azért kapja meg a maga verésadagját, hogy a nézők is hozzászokjanak a sajátjukhoz.” (Adorno) |
Donald kacsa (Donald Duck) a Walt Disney Stúdió rajzfilmjeiből ismerős rajzfilm- és képregényfigura. Jellegzetes hangja, amit Clarence Nash kölcsönzött neki, a rajzfilmipar egyik meghatározó figurájává tette. Donald a szárazföldön is matrózinget és -sapkát visel. (Nadrágot viszont csak akkor, ha úszni megy…) A 1930-as években közösen szerepelt a Disney rajzfilmjeiben Miki egérrel, Goofyval és Plútó kutyával. Sokáig a képregényekben is csak velük együtt lépett fel, míg a 1930-as évek második felében Al Taliaferro és Ted Osborne megalkották az önálló karaktert. Elsősorban városlakót csináltak belőle, és adtak neki három unokaöcsöt (Tiki, Niki és Viki) – ebből alakult ki később a komplex Donald Kacsa-univerzum. A 1940-es évektől aztán a figurát Carl Barks (képregények) és Jack Hannah (rajzfilmváltozat) vitte tovább.
[szerkesztés] A 313-as
Donald kocsiját ugyancsak Taliaferro találta ki. Ezt Donald állítólag maga rakta össze mindenféle alkatrészekből. Az, hogy a kocsi állandóan lerobban és javításra szorul, a történetekben gyakori humorforrás.