Edmund Veesenmayer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dr. (oec. publ.) Edmund Veesenmayer (Bad Kissingen, 1904. november 12. – 1977. december 24. Darmstadt) vezető német közgazdász, a Harmadik Birodalom diplomatája, az NSDAP és az SS magasrangú tagja volt.

1932. február 1-jétől volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP-Nr.: 873 780), 1936 júniusától pedig a „Schutzstaffel” (SS-Nr.: 202 122) tagja. A Német Birodalom Külügyminisztériumának gazdasági szakértőjeként felmérte a kelet- és közép-kelet-európai gazdasági és politikai állapotokat. 1943-ban Magyarországról (a Felvidéket és teljes Erdélyt is beleértve) hosszú jelentést készített, s az SS-nek is több különleges megbízatást teljesített. Adolf Hitler 1944. március 19-én (Magyarország német megszállásakor) a Harmadik Birodalom nagykövetének és teljhatalmú magyarországi megbízottjának nevezte ki: ez azt jelentette, hogy a Wehrmachton kívül minden megszállóerő (főleg a Gestapo) fölött rendelkezési joga volt. Szerepet játszott a magyar értelmiség „átvilágításában”, ismert németellenes személyek letartóztatásában (ezáltal is nyomást gyakorolva Magyarországra), valamint a zsidóság deportálásában. A Szálasi-puccs során segítséget nyújtott a nyilas hatalomátvételhez, meggátolva ezzel Magyarország kiugrását a II. világháborúból. 1945-ben Salzburg közelében feladta magát az amerikai csapatoknak. A nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék 1949-ben 20 év börtönre ítélte, majd büntetését felére csökkentették, s 1951-ben szabadlábra helyezték. „Névtelen” közgazdászként vezető szerepet játszott a háború során földig rombolt (későbbi) nyugat-német gazdaság fellendítésében.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ki kicsoda? - Veesenmayer
• Veesenmayer Magyarország teljhatalmú német megbízottjává történő kinevezése
• Magyarország német megszállása