Egon Erwin Kisch
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Egon Erwin Kisch (Prága, 1885. április 29. – 1948. március 31.), „a száguldó riporter”; németül író cseh újságíró. A modern oknyomozó újságírás első évtizedeinek egyik legnagyobb alakja. Riportjai, riporteri módszerei és szakmai etikája mindmáig a publicisztika egyik oktatott mintája. A Prágáról, és az I. világháborúról megjelent és összegyűjtve számtalan könyvben kiadott írása ma is forrásértékű, amellett szórakoztató olvasmányok.
[szerkesztés] Élete
Sokgyermekes, német zsidó kispolgári családból származott. 1904-ben a „Prager Pressében” kezdett publikálni.
Tényfeltáró riportsorozatában leleplezte az oroszok javára kémkedő Alfred Redl csász. és kir. ezredest, akinek életét többek között Szabó István is játékfilmben („Redl ezredes”) dolgozta fel.
- Alfred Redl ezredes a VIII. (prágai) hadtest vezérkari főnöke volt. Lebukásakor, 1913-ban öngyilkosságra kényszerítették. Az ezt követő házkutatáskor Kisch-nek egy lakatos barátja törte fel az ezredes iratait rejtő fiókokat. Kisch a cenzúrát azzal játszotta ki, hogy először egy cáfolatot jelentetett meg. Ezt követően már nem lehetett eltussolni az ügyet.
„Ezt írd fel, Kisch” című kötetében I. világháborús katonaélményeit foglalta össze.
1918-ban részt vett az Osztrák Köztársaság kikiáltásában. Belépett az osztrák kommunista pártba. Néhány év múlva bebörtönözték, majd kiutasították Ausztriából. Prágába, később Berlinbe költözött, és a baloldali német sajtó munkatársa lett. 1923-ban megírta a sajtó 400 éves történetét.
Bejárta a fél világot. Megfordult Kínában, Japánban, Észak-Afrikában, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, és Magyarországon is. A berlini Reichstag felgyújtásának másnapján, 1933 februárjában a nácik elfogták, de csehszlovák közbenjárásra kiszabadult. Ezután Prágába költözött. 1936 és 38 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Később Párizsban, 1940 és 1946 között Mexikóban járt, majd hazatért Prágába.
Agyvérzésben halt meg.
[szerkesztés] Könyvei magyarul
- Pavlov profeszor kutyái – Korunk, 1927.
- Chicago, az ellentétek városa – Korunk, 1930.
- Az amsterdami zsidók – Korunk, 1934.
- Ugrás a túlsó féltekére – Szikra, Budapest, 1956.
- Prágai Pitaval – Bibliotheca, 1958.
- Szenzáció! Szenzáció! – Gondolat, 1974.
- Prágai utcák és éjszakák – Gondolat, 1978.
- Kriminalisztikai kalandozások – Gondolat, 1982.
- A Gólem éledése – Littoria Könyvkiadó 1992.