Egyszarvú
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Egyszarvú (lat. Unicornis), ló alakú mesés állat, vörös lófeje, fehér ló teste, őzlába és oroszlán farka van,homloka közepén egyenes hegyes szarvval, mely hatalmas fegyveréül szolgál.
Hazájának majd Indiát, majd Afrikát mondják; már ókori írok emlegetik. Újabb időkben ismét hangoztatják ez állatok létezését, amennyiben oly utazók, akik a Fokföldről és mások, akik Numibiából nyomultak előre Afrika belsejében, ott ez állatról szóló regéket és rajzokat is találtak a sziklafalakon. Ókori eredetű hiedelmek szerint szarvának pora minden méreg hatását közömbösíti; az állatot csak úgy lehet elfogni, ha egy szűz leányt ültetnek le útjába, az előtt letérdel, és ölébe hajtja a fejét.
Különösen a középkorból maradt fenn sok ábrázolása; kedvelt volt címerállatként is. A szűziességnek vagy Szent Jusztiniának volt a jelképe. Több középkori uralkodó kincstárának volt megbecsült darabja egy egyszarvú-szarv – természetesen később kiderült, ez nem a mondabeli állatnak, hanem egy halfajnak, a narválnak a szarva.