Epilepszia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az epilepszia az agyban kialakuló betegség.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Okai
A betegség az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre, azaz az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felbomlik, és izgalmi túlsúly keletkezik.
[szerkesztés] Tünetei
A különböző gócokban zajló kisülések más és más tünetegyütteseket produkálnak.
[szerkesztés] Statisztikai adatok
A betegség előfordulási aránya igen magas. A gyermek populáció 1%-a, a felnőtteknek pedig 0,5%-a epilepsziás. Magyarországon kb. 60 000 ember szenved ebben a betegségben, ebből mintegy 20 000 gyermek.
[szerkesztés] Gyógyítása
[szerkesztés] Az epilepszia és gyógyítása a történelemben
Az epilepsziás betegséget már az ókori orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, a morbus sacer, azaz „szent betegség”. Az epilepszia régi magyar nevei: frász, nyavalyatörés, sülykór. A frász szó a német Fraisen („görcs”) szóból származik. Ma már csak „pofon” és „ijedség” értelemben használjuk a bizalmas vagy humoros beszédben, akárcsak a frászkarika kifejezést. A frászkarika egy babonás népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken, amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges tésztából sütött karikán bújtatták át.
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by