Esztergomi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Esztergomi repülőtér

IATA: - ICAO: LHEM
Adatok
Üzemeltető		Aero Club Esztergom
Város		Esztergom
Koordináták		é. sz. 47°45′43’’ k. h. 18°44′01’’
Kifutópályák
Irány	Hossz (m)	Burkolat
02/20^[1]	1000	fű

Az esztergomi repülőtér egy, füves repülőtér Esztergom-Kertváros északi részén, a 111-es úttal párhuzamosan. Főleg sportcélokra használják, az ország minden részéről érkeznek ide ejtőernyősök, vitorlázó repülősök. A repülőtéren vitorlázórepülő kiképzés zajlik Góbé típusú repülőkön, valamint lehetőség nyílik utasrepülésre motoros, vagy vitorlázó géppel. Itt működött idősebb Rubik Ernő repülőgépgyára. ICAO kódja LHEM.

[szerkesztés] További adatok

Magasság: 111 m
Frekvencia: 127,6 MHz

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Az alapítás

Esztergom magyar repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező városa. Az első világháború előtt a mai repülőtér még csak értéktelen mezőgazdasági terület volt, ezért ott katonai gyakorlatokat tartottak. 1911-ben az V. hadtest gyakorlatakor került négy Ettrich Taube repülőgép és vele négy hangársor a repülőtérre. A világháború és a Trianoni békeszerződés után a magyar repülőgépipar megszűnt. 1929-ben a szentgyörgymezei plébános, Madaras Aurél elhatározásának köszönhető, hogy a városban beindult a motor nélküli repülés. Az 1932-es az általános védkötelezettség miatt megnövekedett az igény jól képzett pilóták iránt. Ugyanebben az évben Madaras Aurél, Mitter Lajos asztalossal – aki repülőgépek javításával és 1936-tól építésével is foglalkozott – alapította meg több próbálkozás után a MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztályát, amelynek a magyar Aero Club anyagi támogatást nyújtott. 1933-ban Magyarországon 19 hasonló egyesület működött. Az esztergomi kiképzőközpontban ekkorra már 35 pilótanövendék tanult.

[szerkesztés] Rubik Ernő a vállalatnál

Az intézményhez 1936-ban került idősebb Rubik Ernő megbízott műhelyvezetőként. Miután a beindult a Szittya típusú gépek gyártása további inasokat és nagy összegű hiteleket vettek fel. Az első Esztergomban gyártott Szittya (R-03) 1937. szeptember 1-jén Budaörsön, az első Vöcsök (R-05), pedig október 1-jén a Hármashatár-hegyen repült be. A kiképzéseket a kertvárosi Strázsa-hegyen végezték főleg ezeken a Szittya és Vöcsök gépeken. A Vöcsök fényévekkel megelőzte korát, és átütő sikert ért el. Ettől kezdve rengeteg megrendelés érkezett a gyárhoz, annyira, hogy már az október 1-jei berepülésen is elkelt a gép. Eladásából Rubikék visszafizették tartozásaikat. 1938-ban a vállalat kft-vé alakult Severlay Zoltán budapesti műszaki kereskedő 14 000 pengő törzstőkével. Míg 1934 és 1938 között összesen csak 15 gép készült az esztergomi üzemben 1938. március és május között ez a szám 27 lett. Ezek a gépek a következőek voltak: 1 db Szittya II (eladási ára: 3500 pengő), 12 db Vöcsök(eladási ára: 1600 pengő) és 14 db Tücsök siklógép (eladási ára:1300 pengő). A második világháború évei alatt a termelés leállt és a repülés szünetelt. 1946. augusztus 1-jén a sportrepülés, és vele az esztergomi repülőtér a Közlekedési Minisztérium hatáskörébe került, majd 1948-ban az esztergomi AERO EVER-t is államosították, és szeptemberben motoros kikpézőiskolát alapítottak a vároban. 1952 júniusában Esztergom adott otthont az IV. Nemzeti Vitorlázó Versenynek. 1955-ben a repülőgép építő- és javítóüzem Sportárutermelő Vállalatra vátoztatta nevét, és egyben áttért a fém repülőgépek és Jak-18 motoros iskolagépek javítására és gyártására. 1958-ban a vállat ismét nevet változtatott, felvette a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregysége nevet.

[szerkesztés] A repülőgépgyár megszűnése

Rubik Ernőt 1964-ben elmozdították a vállalat éléről, és ezután az általa tervezett repülőgépet, az R-27 Kópét módosításokkal E-31 Esztergom típusnéven gyártották tovább. 1965-ben a válallat az R-25 Mokány vitorlázógép módosításával létrehozta az R-254 típusú gyakorló vitorlázógépet, majd később itt tervezték és gyártották az EV. 1.K Fecske típusú vitorlázógépet is. A gyár 1969-es decemberi bezárásával Magyarországon megszűnt a repülőgépgyártás, de a repülőtér tovább üzemelt. Az egyesületet 1980-ban átvette az MHSZ. 1985-ben a repülőgépgyár újjáalakult, és az osztrák HB Britschka-val HB-21 típusú motoros gépeket kezdett gyártani. Ekkor fellendülés következett. A motoros szakosztályok mellett megjelentek a sárkányrepülősők is. A renszerváltás után, az MHSZ megszűnésével a repülőtér az AeroClub-hoz került. 1991. augusztus 16-án, délután negyed egykor erre a repülőtérre érkezett az Esztergomot meglátogató II. János Pál pápa.