Európai Közösség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Európai Közösséget, a három európai közösség legfontosabbikát 1957. március 25-én alapították a római szerződés aláírásával Európai Gazdasági Közösség néven. A 'gazdasági' jelzőt 1992-ben a maastrichti szerződés kivette a nevéből, egyidejűleg az Európai Közösséget az Európai Unió első, közösségi pilléreként meghatározva.
[szerkesztés] Európai Közösségek
Európai Közösségek a neve összefoglalóan az Európai Szén- és Acélközösségnek (ESZAK), az Európai Gazdasági Közösségnek (EGK) és az Európai Atomenergia Közösségnek (Euratom).
Az EGK hamarosan a három közösség közül a legfontosabbá vált, későbbi szerződések kiterjesztették hatáskörét a gazdaságon túli területekre is. 1992-ben a maastrichti szerződés kivette nevéből a 'gazdasági' jelzőt.
A másik két közösség hatásköre nagyon korlátozott, ezért az Európai Közösségek szinte azonos az Európai Közösséggel. Az ESZAK-ot létrehozó 1951-es párizsi szerződés hatálya 2002. július 23-án lejárt, és mivel feleslegesnek ítélték, nem is próbálták megőrizni; kötelezettségei és jogai az Európai Közösségre szálltak.
[szerkesztés] Közösségi pillér
A Maastrichti Szerződés az Európai Közösségeket az EU első pillérévé tette, a közösségi pillérré. Az első pillér hatáskörébe tartozó területeken hozott döntésekhez minősített többség kell.
[szerkesztés] Európai Gazdasági Közösség
Az Európai Gazdasági Közösség egy szervezet, amelyet 1958-ban alapított Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, és az NSZK, közismert neve Közös Piac. Az EGK a legfontosabb a három szervezet közül, amely 1967-től az Európai Közösséget alkotja. Az EGK célja a tagállamok gazdasági uniója, amely végül politikai unióhoz vezet. Célkitűzései között szerepel a munka és a tőke szabad áramlása, a trösztök és kartellek eltörlése, az együttes és kölcsönös vezérelvek kidolgozása a foglalkoztatás, a társadalmi jólét, a mezőgazdaság, a közlekedés és a külkereskedelem területén.
1958-ban az Egyesült Királyság szerette volna a Közös Piacot egy transzatlanti szabadkereskedelmi övezetté kiterjeszteni. Az elképzelést Franciaország megvétózta, ezért 1960-ban a britek megszervezték az Európai Szabadkereskedelmi Szövetséget (European Free Trade Association, EFTA), amelyhez a Közös Piachoz nem tartozó államok csatlakoztak. 1973 elejétől, amikor az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozott az EU-hoz, tárgyalásokat kezdett az EFTA és az EGK a gazdaság több területén. 1995-re négy kivétellel mindegyik EFTA tag csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az EGK egyik első lényeges eredménye a mezőgazdasági termékek egységes árszintje volt 1962-ben.
Európai Unió – EU-szerződések, szerkezete, története | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
1952 | 1958 | 1967 | 1993 | 1999 | 2003 | ? |
EK – Európai Közösség… | E U R Ó P A I U N I Ó ( E U ) | |||||
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) | ||||||
Európai Gazdasági Közösség (EGK) |
Európai Közösség (EK) | |||||
Euratom (Európai Atomenergiai Közösség) | ||||||
…Európai Közösségek: ESZAK, EGK (EK, 1993), Euratom | bel- és igazságügyi együttműködés |
|||||
rendőri és bírói együttműködés büntetőügyekben |
||||||
közös kül- és biztonságpolitika | ||||||
párizsi szerződés |
római szerződések |
egyesítő szerződés |
maastrichti szerződés |
amszterdami szerződés |
nizzai szerződés |
alkotmányszerződés |
„A HÁROM PILLÉR”: Európai Közösségek (ESZAK, EK, Euratom), közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés |