EU-szerződések

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az EU-szerződések alkotják az Európai Unió jogi alapját.

Az első közös európai alkotmány jelenleg még nincs elfogadva.

Tartalomjegyzék 1 Jelenlegi szerződések 1.1 Alapító szerződések 1.2 Kiegészítő szerződések 1.3 Bővítési szerződések 1.4 Költségvetési szerződések 2 Alkotmányos szerződés

[szerkesztés] Jelenlegi szerződések

Európai Unió – EU-szerződések, szerkezete, története
1952	1958	1967	1993	1999	2003	?
		EK – Európai Közösség…	E U R Ó P A I   U N I Ó   ( E U )
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)
	Európai Gazdasági Közösség (EGK)		Európai Közösség (EK)
	Euratom (Európai Atomenergiai Közösség)
		…Európai Közösségek: ESZAK, EGK (EK, 1993), Euratom	bel- és igazságügyi együttműködés
				rendőri és bírói együttműködés büntetőügyekben
			közös kül- és biztonságpolitika
párizsi szerződés	római szerződések	egyesítő szerződés	maastrichti szerződés	amszterdami szerződés	nizzai szerződés	alkotmányszerződés
„A HÁROM PILLÉR”: Európai Közösségek (ESZAK, EK, Euratom), közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés

[szerkesztés] Alapító szerződések

Az európai integrációt négy szerződés hozta létre:

• A párizsi szerződés, mely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), 1951. április 18-án írták alá, 1952. július 23-án lépett életbe és 2002. július 23-án járt le.
• Az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) megalapító szerződés
• Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalapító szerződés, amelyet – az Euratom szerződéssel együtt – Rómában írtak alá 1957. március 25-én, és 1958. január 1-jén lépett életbe. A két szerződés közös neve „római szerződések”. Magában a „római szerződés” az EGK szerződést jelenti.
• A maastrichti szerződés, melyet 1992. február 7-én írtak alá, és 1993. november 1-jén lépett életbe. Az Európai Gazdasági Közösség nevét „Európai Közösségre” (EK) változtatta és új kormányközi szerkezetet vezetett be: az Európai Közösségek (ESZAK, EK, Euratom), a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés alkotja az Európai Unió három pillérét. A gazdaság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közös európai politika.

[szerkesztés] Kiegészítő szerződések

A későbbi reformok jelentős intézményi változásokat hoztak, kibővítették az uniós hatásköröket:

• Az egyesítő szerződés (aláírva 1965. április 8-án, Brüsszelben, életbe lépett 1967. július 1-jén, a három európai közösségnek egy közös Bizottságot és Tanácsot adott.
• Az amszterdami szerződés, amelyet 1997. október 2-án írtak alá, és 1999. május 1-jén lépett életbe.
• A nizzai szerződés, amelyet 2001. február 26-án írtak alá, és 2003. február 1-jén lépett életbe.

[szerkesztés] Bővítési szerződések

Az alapító szerződéseket kiegészítették, amikor új tagállam csatlakozott:

• 1973: Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság belépéséről szóló törvény, Brüsszelben 1972. január 22-én írták alá (Norvégia nem ratifikálta és nem csatlakozott az EU-hoz.)
• 1981: Görögország belépéséről szóló törvény, Athénban írták alá 1979. május 28-án.
• 1986: Spanyolország és Portugália belépéséről szóló törvény, Madridban és Lisszabonban írták alá 1985. június 12-én.
• 1995: Ausztria, Svédország, Finnország és Norvégia belépéséről szóló törvény, Korfun írták alá 1994. június 24-én (Norvégia ezt sem ratifikálta.)
• 2004: 2003-as csatlakozási szerződés, Athénban írták alá 2003. április 16-án. (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia).
• 2007 : 2005. április 25-én Bulgária és Románia Luxembourgban aláírják a csatlakozási szerződést. 2007. január 1-jén teljesjogú taggá váltak.

[szerkesztés] Költségvetési szerződések

• Az 1970. évi költségvetési szerződést 1970. április 22-én, Luxemburgban írták alá, és 1971. január 1-jén lépett életbe.
• Az 1975. évi költségvetési szerződést 1970. július 22-én, Brüsszelben írták alá, és 1977. június 1-jén lépett életbe.

[szerkesztés] Alkotmányos szerződés

A köznyelvben „európai alkotmánynak” nevezett alkotmányos szerődés szeretné egyszerűsíteni a meglévő, néhol egymást átfedő szerződéseket. 2004. október 29-én írták alá, azonban a franciaországi és a hollandiai népszavazások elutasító eredménye nyomán a tervekkel ellentétben 2006. november 1-jén nem lépett életbe, bár a tagállamok többsége ratifikálta.