New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Vita:Függvény - Wikipédia

Vita:Függvény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cike! A függvény formális definícióját legalább kétféleképpen meg lehet adni. Azt gondolom azért nem álltunk neki eddig ennek a szócikknek, mert ahányan vagyunk, annyit gondolunk arról mi is az a függvény. Légyszi, majd ne sértődj meg, ha módosítani fogjuk a definícióidat és csak 1 lesz a több szemlélet közül. Ez azért is fontos, mert ha valaki megnézi a szócikket valószínűleg a saját szemléletének megfelelő fogalmat is meg kell találnia, hogy értse és elhelyezhesse a fogalmat a saját kognitív sémái között. Mozo 2006. október 18., 17:12 (CEST)

OK! Már most is 2 def. van. Én is tudok még egy párat, de azokat nem szeretem. Ha tetszik valakinek, ám legyen! CSAK EGYET JAVALLOK: Ne adjunk egy általános enciklopédiában tök-szakmai leírásokat. Azokat a normális (értsd. átlagos) olvasó meg sem érti, a szakember pedig vagy tudja, vagy tudja hol kell keresnie. NEM-e? Az, hogy speciális szakmák, spec. fogalmait megadjuk = RENDBEN, de lásd elébb!

Megjegyzés: Új vagyok, lehet, hogy mindez már lerágott csont. Ekkor BOCS. Cike 2006. október 19., 16:42 (CEST)

[szerkesztés] (A,B,f)

"Az értelmezési tartomány tehát az alaphalmaz azon legbővebb részhalmaza, melyre a függvényt mint relációt leszűkítve, balról totális lesz."

Mért pont a legbővebb részhalmaza? És ha egy tárgyalásban valakinek nem a legbővebb részhalmaz kell, hanem valamelyik másik, akkor az hogy definiálja a függvényt? Nem is tudom honnan vetted ezt a definíciót? Olyan sok helyen van, hogy a B nem az értékkészlet, de hogy az A ne minden pontjában lenne értelmezve a függvény?

Persze hogy vannak 'partial defined functions' but it is known that those are defined in subsets of a given univers (f.e. in N) i.e., f.e. they are of the type g=(A,N,f), where A is a subset of N and the domain of g is A. Of course they are \mathbb{N}\supset\rightarrow\mathbb{N} functions, what means the same (\mathrm{dom}(g)\subseteq\mathbb{N} ). Mozo 2007. április 5., 11:17 (CEST)

Nem értem a kérdésedet. A függvény valami adott dolog: az A×B egy részhalmaza. Az első koordináták halmaza szintén adott; s éppen az, amit fent mondtam. Mi az, hogy "kell"? Az értelmezési tartomány nem válogatás kérdése, hanem a függvény - mint ismert, megadott halmazelméleti objektum - ismeretében egyértelműen kiszámítható. Ha valaki szűkíteni szeretné az értelmezési tartományt, arra ott van a reláció-leszűkítés fogalma. Pölö, ha adott az f={(1,2),(2,2,),(3,4) } függvény, akkor ennek értelmezési tartománya {1,2,3}, és nem más, tárgyalástól, választástól vagy bármiféle más indeterminisztikus faktortól abszolúte függetlenül. És mi az, hogy az A minden pontjában értelmezve kell legyen a függvény? Ha f az A×B egy részhalmaza, akkor beláthatod, hogy ez nem szükségszerű, egyszerűen rajzolsz N×N-en egy nem balról totális, de egyértelmű relációt; mondjuk n→[2/(n-3)]+n; ez függvény lesz; tessék. A relációkat mint egy direkt szorzat részhalmazát, sokan definiálják, pl. Sulinet, meg eltés adatbáziskurzusok; de K.P. is említi a 8. oldal tetején ("logikus lenne ezután a függvény fogalmát úgy definiálni ..." kezdetű szakasz), igaz; nem ezt használja ("az axiomatikus halmazelmélet azonban hagyományosan másként definiálja"). De igazából ez a "honnan vetted ezt a definíciót" kérdésed is fura: én semmiféle definíciót nem vettem (lényegében az összes definíciót te írtad bele a cikkbe, ide értve az általad jelenleg kifogásoltat is - ennek fényében miért tőlem kérdezed, honnan származik?). Én nem definíciót írtam a cikkbe, hanem pontosítottam a relációs definíciót úgy, hogy a függvényfogalomba ne értsük bele automatikusan - és szerintem tévesen - a balról totalitás fogalmát, bár vannak, akik megteszik (pl. maga maurer gyula is; vagy sszakadát istván, de utóbbi nem matematikus szakember). A függvény általános iskolában tanult fogalmában ugyanis nincs benne a baltotalitás, ld. [1] - vagy, haa kategóriaelméleti definícióban ez benne van, akkor tényleg van egy új definíció. Egyébként szvsz akkora kavar van a kérdéssel kapcsolatban a szakirodalomban, hogy épp e hónapban megpróbálok erről egy cikket írni (jellemző pl. a fenti sulinet-linkre, hogy miután különválasztja az alaphalmaz és értelmezési tartomány fogalmát, néhány sorral lejjebb az egészet értelmetlenné téve, "lehetséges definícióként" baltotális függvényfogalmat közöl ...) . Gubb     2007. április 9., 18:39 (CEST)

Megjegyzés: kár, hogy a definíciók összehasonlítása kikerült a cikkből. Az "érvek, ellenérvek" nem tőlem származó kifejezésekkel én sem értettem egyet, de annak megtárgyalása, hogy mire alkalmasak az egyes definíciók és mire nem, szerintem fontos, érdekes. Gubb     2007. április 9., 18:54 (CEST)

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu