Ferdinand Blumentritt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

F. Blumentritt

Ferdinand Blumentritt (Prága, 1853. szeptember 10. – Leitmeritz, 1913. szeptember 20.) szudétanémet nagypolgár, Fülöp-szigetekkel foglalkozó etnográfus, nyelvész és tanár, Virághalmi Ferenc unokaöccse volt. Szellemi tanítványa José Rizal.

[szerkesztés] Élete

Ferdinand Blumentritt, a prágai Károly Egyetem földrajz-történelem szakának elvégzése után a leitmeritzi főreál tanára, majd 1900-tól haláláig annak igazgatója volt. Életét két cél irányította: egyik a 19. század második felében kibontakozó Fülöp-szigetek iránti érdeklődés, kutatás koordinálása, a másik pedig a leitmeritzi és a város vonzáskörzetébe tartozó szudétanémet polgárfiatalság hazafias nevelése. Címei, kitüntetései közül kiemelendő: a spanyol királyi udvar Katolikus Izabella rend lovagja, a madridi és a bécsi Geográfiai Társaság tagja, amszterdami, limai, tokiói és berlini társaságok, valamint a párizsi Indokína Akadémia tiszteletbeli tagja.

[szerkesztés] Művei

Első komoly nyelvészeti munkája 1882-ben jelent meg „Vocabular einzelner Ausdrücke und Redensarten, welche dem Spanischen der philippinischen Inseln eigenthümlich sind” címmel. 1885-ben további kiegészítést jelentetett meg könyvéhez. A szótárszerkesztés után Blumentritt egy ősi nyelven íródott, spanyol ferencesek által használt katolikus katekizmust dolgozott át ilongota nyelvre, ami valamivel modernebbnek számított akkoriban. A többkötetes „Bibliotheca Philippina” -egy teljességre törekvő bibliográfia, amely tartalmazza a Fülöp-szigetekre vonatkozó összes nyelvészeti, földrajzi, néprajzi, történelmi és természettudományi tárgyú nyomtatványt és kéziratot. A „Petermann's Mittheilungen”-ben megjelent „Versuch einer Ethnographie der Philippinen” nemcsak néprajzi, hanem geográfiai szempontból is a térséggel foglalkozók alapvető kézikönyve, hasonlóan egyéb, pl. a „Die Goldfundstellen auf den Philippinen und ihre Ausbeutung” vagy a „Die Erdbeben des Juli 1880 auf den Philippinen” c. tanulmányaihoz. Érdekes, alapkutatásnak számító munkája a „Holländische Angriffe auf die Philippinen im XVI., XVII. und XVIII. Jahrhunderte”, vagy a „Die Chinesen auf den Philippinen”. Számos katonai témához is hozzászólt, pl. a „The Washington Sentinel”-ben 1900-ban.

Alphabetisches Register der Reifeprüfungsvorschriften. Leitmeritz, 1909
Alphabetisches Verzeichnis der gebräuchlichsten Aquarellfarben. Leitmeritz, 1910
America and the Philippines (1900)
Die Chinesen auf den Philippinen. Leitmeritz, 1879
Diccionario mitologico de Filipinas. Madrid, 1895
Einige Manuskripte aus dem 17. und 18. Jahrhundert. Leitmeritz, 1904
Einiges über Juan Valera. Leitmeritz, 1894
El noli me tangere de Rizal. Barcelona, 1889
Die Erdbeben des Juli 1880 auf den Philippinen
Die Goldfundstellen auf den Philippinen und ihre Ausbeutung
Holländische Angriffe auf die Philippinen im 16., 17., und 18. Jahrhundert Leitmeritz, 1880
Das Kaiserbild. Leitmeritz, 1899
J.C.Labhart-Lutz. Ein Nachruf. Leitmeritz, 1889
Die Philippinen. Eine übersichtliche Darstellung der ethnographischen und historischpolitischen Verhältnisse des Archipels. Hamburg, 1900
Die Sprachgebiete Europas am Ausgange des Mittelalters, verglichen mit den Zuständen der Gegenwart. Prag, 1883
Strömungen und Gezeiten an der Küste von Mindanao
Der "Tratado Anonimo" über den Aufstand der Cumuneros gegen König Carl V. Leitmeritz, 1878
Versuch einer Ethnographie der Philippinen. Gotha, 1882
Vocabular einzelner Ausdrücke und Redensarten, welche dem Spanischen der philippinischen Inseln eigenthümlich sind. Leitmeritz, 1882 -8 5
Tanulmányai németül és angolul