Szentendre

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.67350° k. h. 19.07257°

Szentendre

Szentendre címere
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Szentendrei
Rang	város
Terület	43,83 km²
Népesség
Összesen: 24 010 fő (2005) Népsűrűség: 547,79 fő/km²
Irányítószám	2000 és 2001
Körzethívószám	26
Térkép é. sz. 47.67350° k. h. 19.07257°	Település Mo. térképén

Szentendre város (szerbül: Сентандреја) Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 A vegyes etnikumú Szentendre 4 Múzeumok, kiállítások 4.1 A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 4.2 Barcsay Gyűjtemény 4.3 Czóbel Múzeum 4.4 Ferenczy Múzeum 4.5 Kovács Margit Múzeum 4.6 Szerb Egyháztörténeti Gyűjtemény 5 Egyéb látnivalók 6 Szentendre képekben 7 Szentendre képekben 8 Gazdaság 9 A város címere és zászlaja 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.

Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány...

[szerkesztés] Története

Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimus Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár. Áprily Lajos így eleveníti meg ezeket az éveket: „Zuhog a fény a ház-sorok falára, / megtündököltet minden ablakot. / A római Castra Ulcisiára / valamikor itt így ragyoghatott. / Lábak dobbantak, had vonult kevélyen, / belerezzent minden útmenti ház, / íjak villantak, s ragyogott a fényben / ezer feketebőrű szír íjász...”

A IX. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely és a hozzá tartozó polgári település (lat.: vicus militaris) romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.

A XII. században már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában „hospes”, püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először.

A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján.

Szentendre 1872-ben kapta vissza korábban elvesztett városi rangját.

A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.

[szerkesztés] A vegyes etnikumú Szentendre

A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Sajátos összetételét a mintaszerű független kisebbségi önkormányzati rendszere is jelzi, országosan ismert volt és jelenlegi képviselőkkel:

• Horvát Kisebbségi Önkormányzat (Benkovits György író)
• Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (Halper Dávid esztéta, Kecskésné Pastinszky Krisztina antikvárius)
• Német Kisebbségi Önkormányzat (dr. Bindorffer Györgyi kulturális antropológus, dr. Virághalmy Lea tudományos szakíró)
• Szerb Nemzeti Kisebbségi Önkormányzat (Vukovits Koszta művészettörténész, Brczán Miroszláv a Vujicsics együttes tagja)

[szerkesztés] Múzeumok, kiállítások

Szentendrén az egyéni múzeumokban neves helybeli művészek egyéni gyűjteményes tárlatait tekinthetik meg a látogatók, a MűvészetMalom Képzőművészeti és Kulturális centrumban pedig időszaki kiállításokat.

[szerkesztés] A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.

[szerkesztés] Barcsay Gyűjtemény

• 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10.
• Állandó kiállítás.
• Nyitva tartás: október 1-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 13.00-17.00

[szerkesztés] Czóbel Múzeum

• 2000 Szentendre, Templom tér 1.
• Állandó kiállítás
• Nyitva tartás: október 1-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 9.00-17.00

[szerkesztés] Ferenczy Múzeum

• 2000 Szentendre, Fő tér 6.
• Állandó kiállítás

A múzeumban a Ferenczy család gyűjteményes kiállítása látható. Ferenczy Károly festőművész, felesége, Fialka Olga grafikus- és festőművész, valamint gyermekeik: a festőművész Ferenczy Valér, a szobrászművész Ferenczy Béni és a gobelinművész Ferenczy Noémi alkotásai szerepelnek az állandó kiállításon.

[szerkesztés] Kovács Margit Múzeum

A városban élt és alkotott Kovács Margit kerámikusművész (1902–1977). Egykori műtermében az ő művei láthatók. A mélyen humanista alkotások egyben naív bájukkal is megragadják a nézőt.

[szerkesztés] Szerb Egyháztörténeti Gyűjtemény

[szerkesztés] Egyéb látnivalók

• Ortodox püspöki székesegyház (18. század közepe; barokk)
• Pozsarevacska-templom
• Római katolikus plébániatemplom
• Tabakosok keresztje

[szerkesztés] Szentendre képekben

[szerkesztés] Szentendre képekben

A vártemplom	Szentendrei hangulat	Szentendrei utcarészlet	Szentendrei ortodox templom
Szentendrei Duna	Szentendrei főtér	Szentendrei üzlet	Szentendre
Szentendrei templom

[szerkesztés] Gazdaság

A városban papírgyár, cementárugyár és izraeli tulajdonban álló gyémántcsiszoló-üzem létesült. Az ún. „Kocsigyár”, ahol a II. világháborúban munkaszolgálatosok dolgoztak, már nem működik – a kárpótlási pénzekből a területet jelentősen átalakították.

[szerkesztés] A város címere és zászlaja

Irányadó jogszabály:

• Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének

39/2003. (VI.18.) Önk. sz. rendelete a város címerének és zászlajának alapításáról, valamint a jelképek és a „Szentendre” név használatának rendjéről.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A város hivatalos honlapja
• Szentendre linkgyűjtemény
• Szentendrei cégek honlapjai
• Innen nézve (ilyen Szentendre)
• Szentendrei Ifjúság Online
• Utca keresése Szentendrén