Fülöp-szigetek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: Maka-Diyos, Maka-kalikasan, Makatao at Makabansa (Filipino: Isten, a természet, a nép és az ország szeretetéért) |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelvek | Filipino (Tagalog), angol | ||||
| Helyi nyelvek | Cebuano, Ilokano, Hiligaynon, Bikol, Waray-Waray, Kapampangan, Pangasinan, Kinaray-a, Maranao, Maguindanao, Tausug | ||||
| Főváros | Manila | ||||
| Legnagyobb város | Manila | ||||
| Elnök | Gloria Macapagal Arroyo | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
71. 300 000 km² 0.6% |
||||
| Népesség - Teljes (2005) - Népsűrűség |
12. 87 857 473 292/km² |
||||
| Függetlenség - Kikiáltva |
|||||
| GDP (2003) – Teljes – GDP/fő |
$352,18 mrd (25.) (PPP) $ 4.321 (103.) (PPP) |
||||
| Pénznem | Fülöp-szigeteki peso (PHP) |
||||
| Időzóna | UTC +8 | ||||
| Himnusz | Lupang Hinirang (Szeretett föld) | ||||
| TLD | .ph | ||||
| Hívószám | +63 |
||||
 |
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Domborzat
A Délkelet-Ázsia keletei pereme mellett elterülő szigetállam 7107 szigetet foglal magába, ebből kb. 800 lakott. 11 nagyobb szigete az ország területének 96%-át teszi ki. Az ország területének háromnegyede a szigetek ívét követő hegyvidék. Gyakoriak a földrengések és jelentős a vulkanizmus a területen. Legmagasabb pontja: Mount Apo, 2954 méter. Főbb folyók: Cagayan, Agusan, Kabacan.
[szerkesztés] Történelem
A szigetcsoporton az első európai a spanyol szolgálatban álló Magellán volt, aki 1521-ben szállt partra. A szerződés szerint, amely befolyási övezetekre osztotta fel a világot Spanyolország és Portugália között, a Fülöp-szigetek Spanyolországhoz került. A szigeteket a később királlyá koronázott Fülöp hercegről nevezték el. A gyarmati uralom ellen hosszú függetlenségi harc kezdődött, de a spanyol-amerikai háború végét lezáró békeszerződés alapján az USA-hoz került. Az USA teljes belső önkormányzatot biztosított, a teljes függetlenséget azonban csak 1946-ban nyerte el.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
A Fülöp-szigetek államformája elnöki köztársaság.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási beosztás
Az országot 73 tartomáynra osztották fel, melyek a következők: Abra, Agusan del Norte, Agusan del Sur, Albay, Antique, Basilan, Bataan, Batanes, Batangas, Benguet, Bohol, Bukidnon, Bulacan, Cagayan, Camarines Norte, Camarines Sur, Camiguin, Capiz, Catanduanes, Cavite, Cebu, Davao del Norte, Davao del Sur, Davao Oriental, Eastern Samar, Ifugao, Lanao del Norte, La Union, Leyte, Maguindanao, Marinduque, Masbate, Mindoro Occidental, Mindoro Oriental, Misamis Occidental, Misamis Oriental, Mountain, Negros Occidental, Negros Oriental, North Cotabato, Northern Samar, Nueva Ecija, Nueva Vizcaya, Palawan, Pampanga, Pangasinan, Quezon, Quirino, Rizal, Romblon, Samar, Sicuijor, Sorsogon, South Cotabato, Southern Leyte, Sultan Kudarat, Sulu, Surigao del Norte, Surigao del Sur, Tarlac, Tawi-Tawi, Zambales, Zamboanga del Norte, Zamboanga del Sur.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Fülöp-szigetek hadereje
[szerkesztés] Demográfia
[szerkesztés] Népesség: általános adatok
Az ország népessége 87 857 473 fő, melynek 59%-a él városokban. A népességnövekedés 1,92%-os, az írástudatlanság pedig 4,1%-os.
[szerkesztés] Nyelvek
Az országban a hivatalos nyelv a filippínó és az angol, de beszélnek még számos helyi dialektust is.
[szerkesztés] Vallások
A lakosság 83%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 5%-a mohamedán, 3%-a pedig egyéb vallású.
[szerkesztés] Népesebb települések
- Manila: 10 330 100 fő (elővárosokkal 14 083 300 fő)
- Quezon City: 1 670 000 fő
- Davao: 951 000 fő
- Cebu: 776 000 fő
- Cagayan: 463 000 fő
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Mezőgazdaság, bányászat, erdészet, halászat
Földje ásványkincsekben gazdag, kiemelkedő a réz- és a nemesfémbányászata. A mezőgazdaság legfontosabb ága a főként exportra termelő növénytermesztés (rizs, kukorica, manilakender, cukornád). Az állattenyésztés (bivaly, sertés, baromfi) elmaradott.
[szerkesztés] Ipar
Az eredetileg amerikai katonai támaszpontként szolgáló területek helyén korszerű ipari parkok létesültek. Jelentős az elektronikai-, műszer- és textilipar.
[szerkesztés] Szolgáltatások
[szerkesztés] Kereskedelem
- Exporttermékek: elektronikai felszerelések, műszaki berendezések, ruhanemű, réz, hal, kókusz.
- Importtermékek: nyersanyagok, közsükségleti cikkek, kőolaj, fémek, gépek, berendezések, vegyszerek, járművek, iparcikkek.
- Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Japán, Szingapúr, Kína, Koreai Köztársaság, Tajvan, Malajzia.
[szerkesztés] Közlekedés
A vasúthálózat hossza 897 km, a közúthálózaté 201 994 km. A kikötők száma 15, a repülőtereké 82.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fülöp-szigetek.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Fülöp-szigetek térképe
|
|
 |
|---|---|
|
Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Laosz | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam |
|
| Megfigyelő státusz: Pápua Új-Guinea | |
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
Based on work by