Fertő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fertő
Koordináta: é. sz. 47°50′0’’ k. h. 16°45′0’’
Hely	Ausztria Magyarország
Tó típusa	sztyeppi tó
Tszf. magasság	115,45 m
Elsődleges források	csapadék
Települések	Nezsider, Ruszt
Méretek
Vízgyűjtő terület	1120 km²
Hosszúság	36 km
Szélesség	12 km
Felszíni terület	315 km²
Átlagos mélység	1 m
Legnagyobb mélység	1,8 m

Világörökség

m·v·sz

Fertő

Fertő a pátfalui (Ausztria) strandról

Adatok

Ország

Ausztria és Magyarország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

2001

A Fertő tó vagy röviden (főleg a helybéliek által használt alakjában) Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén található, Sopron közelében, nagyobbik része Ausztria területén helyezkedik el. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A tó egésze a világörökség része.

[szerkesztés] Nevének eredete

A tó nevét adó „fertő” szó már elavult, jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak pedig felét nád fedi.

[szerkesztés] Földrajza

A tó környéke földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, amely dimbes-dombos, és nyáron hűvösebb, csapadékosabb, mint az Alföld. A tó keleti partja azonban szikes, sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít. A nyugati partot szegélyező dombsor viszont a Soproni-hegység nyúlványa.

A tavat csak egyetlen igazi folyó táplálja a Vulka, amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak a vízével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza mellett a tóba.

Mivel, hogy nincs lefolyása, vizében és iszapjában magas a nátrium koncentrációja, amely különböző anionokhoz kapcsolódik. Emiatt a víz erősen lúgos és sós. Ezért az iszapja gyógyhatású, a keleti part viszont szikesedik.

Mesterségesen nem sikerült szabályozni a tó vízellátását, ezért állandó partvonala nincs, ennek megfelelően folyamatosan változik a kiterjedése. Többször is kiszáradt, úgy 100-120 évenként történik meg, hogy a vize teljesen eltűnik, de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt és öt falut elnyelt.

Különlegessége a tó ferde vízállása, amelyet a szél okoz. Például 1888. március 29-én 81 cm-es vízszint különbséget mérték a tó déli és északi partja, a magyar Fertőboz és az osztrák Nezsider között. 1926. októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km²-es területről fújta el a vizet.