Forrás (hidrológia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A forrás az a hely, ahol egy földalatti ér, vagy patak kifolyik a felszínre. A forrást általában azon a helyen kőbefoglalják, csapot, kifolyót csinálnak belőle, vagy a vízművek az ivóvízhálózatba bevezetik (karsztvíz).

Közismert források Budapest környékén:

• Disznófő
• Lajos-forrás

A víz föld alatti útján ásványokat old ki a kőzetetekből, így a forrásnál felfogott vizeket gyakran isszák, palackozzák és ásványvízként értékesítik, vagy gyógyfürdőkben hasznosítják. Ha a víz magától tör a felszínre akkor forrás, ha az ember a mélybe fúr és ő hozza fel, akkor az kút.

Forrásnak nevezzük még a folyók eredőjét, ahonnan a csordogáló vízerek elindulnak.

[szerkesztés] Lásd még

• gyógyvízforrás
• melegvízű forrás
• mélytengeri forrás
• díszkút

• A forrás szó egyéb jelentései
  • az az állapot, hogy valami forr
  • az az ok, amiből valami ered

• A forrás szó átvitt értelmű jelentései (pl. forrásjegyzék), jelzős szerkezetei stb.
  • kiinduló szöveg, amire az új szöveg hivatkozik
  • pl. történelmi források

lásd még más szóösszetételekben!