Gyógyvíz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és a fenti rendelet alapján, az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontja, valamint a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi ásványvíznek és gyógyvíznek vélelmezhető víznek elismert ásványvízként, illetőleg gyógyvízként való megnevezését.

Tartalomjegyzék 1 Csoportosításuk 2 Gyógyvizek Magyarországon 2.1 Gyógyvizek fajtái 2.2 Lásd még

[szerkesztés] Csoportosításuk

A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, 30 °C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (hévíznek vagy termálvíznek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot.

[szerkesztés] Gyógyvizek Magyarországon

A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek idegenforgalmi szerepe is jelentős.

[szerkesztés] Gyógyvizek fajtái

A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:

Egyszerű hévizek: Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén.

• Ilyen források: Budapest: Római-fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Kács fürdő

Egyszerű szénsavas vizek: Ezeket savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 1 g-nál több szabad szén-dioxid található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.

• Ilyen források: Maconka (Nógrád megye), Répcelak, Mihályi.

Alkalikus vizek: Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrokarbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb a bükkszéki Salvus gyógyvíz.

• Ilyen források: Balf, Békés, Gyopárosfürdő, Gyula, Makó, Mezőtúr, Nagyszénás, Tótkomlós, Szeged, Szécsény, Szolnok, és még több helyen is.

Földes, meszes vizek: Főbb alkotórészei a kalcium, magnézium-, és hidrokarbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

• Ilyen források: Budapesten Császár fürdő, Lukács fürdő, Rácz fürdő, Rudas fürdő és Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak: Csopak, Esztergom, Kékkút, Mohács, Székesfehérvár.

Kloridos vagy konyhasós vizek: nátrium- és kloridionokat tartalmaz . Alkalmazzák a reuma, női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.

• Ilyen források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán, Pestrezsébet, de hasonló gyógyhatásuk van az alföldi sziksós tavaknak: Dunapataj, Gyopáros, Kakasszék, vagy a Nyíregyháza-sóstó.

Keserűvizek: Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumot, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.

• Keserűvíz források: Kelenföld és Budaörs határában, a „Hunyadi János”-, az „Igmándi”-, vagy a tiszajenői „Mira” keserűvíz.

Vasas vizek: A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.

• Ilyen források: A parádi Clariss- és István-forrás vagy a mohai Stefánia-forrás vize.

Kénes vizek: Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.

• Kénes források: Budapesten az „Imre”, a „Lukács” és a „Rudas fürdő egyes forrásai, valamint Aranyosfürdő, Balf több forrásának, Erdőbénye, kénes termálvize van Harkány, Mezőkövesd több fúrt kútjainak.

Jódos – brómos vizek: Általában ezek egyidejüleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. A legismertebb sóshartyáni „Jodaqua” (e:jodakva) palackozva kerül forgalomba.

• Ilyen források: Debrecen, és Hajdúszoboszló (meleg), Pesterzsébet (hideg).

Radioaktív vizek: Rádiumiont, rádiumemanáciogázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés, és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)

• Ilyen források: A Rudas, az Imre, a Gellértfürdő forrásai, Eger, Miskolc-tapolcai, és a Hévízi-tó. A Hévízi-tó, a világ legnagyobb termáltava, amely egyszerre különleges természeti képződmény (Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület) és gyógyhely is (Hévízgyógyfürdő).

[szerkesztés] Lásd még

• Balneológia
• Gyógyító fürdő
• Gőzfürdő
• Terápia
• Ivókúra
• Szájfürdő
• Víz
• Kút