Kőzet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kőzetek a bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag heterogén, regionális elterjedésű ásványtársulásai. A kőzetek tanulmányozásával a kőzettan tudománya (petrográfia és petrológia; petros=kő, graphos=írás, logosz=ige, értelem, gondolat, törvény, görög) foglalkozik.
[szerkesztés] Típusai
Képződésük módja szerint:
- magmás kőzetek: folyékony szilikátolvadékok kikristályosodával alakulnak ki,
- metamorf kőzetek: nagy hőmérséklet és/vagy nagy nyomásviszonyok között szilárd fázisú átkristályosodással jönnek létre,
- üledékes kőzetek: másodlagos folyamatok hatására képződnek, a felszíni vagy felszínközeli kőzetek lepusztulása, mállása, a mállástermékek szállítódása, lerakódása és kőzettéválása során.
[szerkesztés] Rendszerezése
A kőzetek jellemzése és genetikai szempontú rendszerezése három fő tulajdonság alapján történik:
- ásványos összetétel
- kémiai összetétel
- kőzetszövet (szerkezet)