New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Gibson Les Paul - Wikipédia

Gibson Les Paul

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gibson Les Paul
Elektromos gitár
Gibson Les Paul
Gyártó cég: Gibson Guitar Corporation
Gyártás éve: 1952-1960 [1]
1968-napjainkig
Test: tömör - mahagóni
(jávorfa fedlap)
Nyak: ragasztott - mahagóni
Menzúra: 62 cm
Érintők: 22
Húrok: 6
Hangszedők: eredetileg single-coil P-90
1957-től humbucker[2]
Húrláb: eredetileg trapéz alakú[3]
1954-től „Tune-o-matic”

A Gibson Les Paul modell a világ egyik legnevesebb elektromos gitárja. Nevét az amerikai dzsesszgitáros Les Paul után kapta, aki fontos szerepet vállalt az elektromos gitárok kifejlesztésében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Az elektromos hangszedő felfedezését követően, Les Paul amerikai gitáros előállt egy tömörtestű prototípussal, melyet kedvesen csak „Farönk” (The Log) néven emlegetett primitív kialakítása miatt: Lényegében egy fenyődeszkára erősített hangszedőről volt szó, melyet egy üreges gitártestbe integrált. 1946-ban megmutatta az eredményt a Gibson cégnek, de ők nem voltak vevők az ötletre és inkább az ES-150-es üreges testű sorozatra koncentráltak.

Később a Fender Telecaster sikereit látva a tömörtestű (solidbody) elektromos gitárok piacán, a Gibson úgy döntött mégis érdemes belevágni egy ilyen modell gyártásába. A csúcsminőségű, roppant precízen összeszerelt modellt Ted McCarty, a cég akkori igazgatója tervezte 1952-ben és a visszautasított ötletgazda tiszteletére a Les Paul modell nevet kapta.

A hangszer roppant sikeresnek bizonyult egészen 1960-ig, amikor az eladások csökkenése miatt a Gibson leállította a gyártástát és helyette bevezette az SG modellt. Később a zenész-társadalom nyomására 1968-ban újraindult a forgalmazása, mely napjainkig tart, minden idők egyik legnagyobb hatású hangszerévé téve a Les Pault.

[szerkesztés] Felépítése

[szerkesztés] Alapszerkezet

[szerkesztés] Test

A hangszertest alakja a klasszikus Gibson gitárok hagyományait viszi tovább. A hangszer fedlapja juhar, míg a tömör test faanyaga mahagóni. A hagyományos Les Paul-forma „nyolcas alakú”, és csak egy - alsó - bevágással rendelkezik, bár léteznek két bevágásos modellek is.[5]

A testen a nyak csatlakozása mellett található a hangszedő-váltó kapcsolója. A húrlábak alatt/mellett, a test átlósan másik oldalán a hangerő és hangszínszabálytó tekerős potméterek. Bizonyos modellek rendelkeznek még egy kis méretű - szándékosan nem stabil koptatólappal, a hangszedők mellett.

A Les Paul rengeteg színben kapható - modellvariánstól függően. A felületkezelés, hagyományosan egyszínű, de 1958-tól bevezették a napégette hatást keltő „sunburst” színt is.

Epiphone Les Paul fej
Epiphone Les Paul fej

[szerkesztés] Nyak

A Les Paul nyaka mahagóni fából készül, 22 bunddal, hagyományosan trapéz alakú berakásokkal. A nyak a standard modellek esetén a 16. érintőnél, ragasztással kapcsolódik a testhez, ami lehetővé teszi, hogy a nyak ne vastagodjon el a magasabb fekvéseknél, így könnyebb játszhatóságot biztosít, mint a csavarozott nyakak, sőt hangátvitele is sokkal jobb. Karbantartási szempontból azonban nem előnyos a megodás, hiszen a gitárnyak nem cserélhető, így bonyolultak az olyan műveletek, mint például az újrabundozás, vagy a fogólap csiszolása.

[szerkesztés] Fej

A Les Paul modellek feje az akusztikus gitárok hagyományait követően a 3+3-as hangolókulcs elrendezéssel rendelkezik. A fej döntött és mivel szimmetrikus kialakítású, a húrvezető nyeregre mindkét oldalon közel egyenlő nyomást fejtenek ki a húrok. A fej tetején található a Gibson-logó (A képen a Gibson olcsóbb változatait gyártó Epiphone fej látható), alján a nyereg fölött pedig egy harang alakú forma, melybe a Les Paul-logó és a modell megnevezése kerül.

[szerkesztés] Húrozás

Tune-o-Matic húrláb felette a híd-oldali, „humbucker” hangszedő
Tune-o-Matic húrláb felette a híd-oldali, „humbucker” hangszedő

A Les Paul Standard acélpalástolt húrokkal készül.[6] A híd eredetileg trapéz alakú húrláb volt, de egy későbbi fejlesztést követően, 1954-ben átálltak az újfajta „Tune-o-Matic” húrlábakra. A húrláb nem rendelkezik tremolóval, ennek köszönhetően roppant stabil és jó hangátvitellel rendelkezik. A hangszer skálahosszúsága a felső nyeregig 62 centiméter ahol a húrok a szimmetrikus, döntött fejen hat hangolókulcsra csavarodnak fel, külön húrvezető nélkül.

[szerkesztés] Hangszedők

Amikor a hangszer 1952-ben piacra került még a régi P-90-es egytekercses hangszedőkkel volt kapható. [1] Három évvel a gyártás leállítása előtt, 1957-ben a Gibson váltott, és két darab ikertekercses ún. humbucker hangszedővel szerelte fel a hangszert, így kiküszöbölve a régi hangszedők okozta öngerjedést. Később, az 1968-as újraindítást követően már végig ez az elrendezés maradt használatban egészen napjainkig. Az első ilyen megoldással szerelt modellek, a '68-69-es Les Paulok [2], ma a legértékesebb elektromos gitárnak számítanak a gyűjtők körében: egy-egy modell több millió forintos áron cserél gazdát.

[szerkesztés] Források

  1. ^ The Les Paul Story
  2. ^ Elektromos gitár kézikönyv (ISBN 963 369 567 8)
  3. ^ 1952-1955 Gibson Les Paul Goldtop
  4. ^ Online hangszeráruház
  5. ^ Les Paul Double Cuts
  6. ^ Gibson.com - húrok

[szerkesztés] Lásd még

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat:

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu