Giuseppe Peano
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Giuseppe Peano (1858. augusztus 27. Cuneo, Piemonte, Olaszország – 1932. április 20. Torino, Olaszország) olasz matematikus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Mint ötödik gyermek született egy földműves családban, a Cuneo közelében fekvő, Tetti Galant nevű városban (Liguria, kb. 80 km-re Torinotól). Előbb szülőhelyén, majd Cuneoba járt iskolába, ahová naponta 10 kilométert kellett gyalogolnia, de remek tanulmányi eredményei voltak, s így a torinoi egyetemre mehetett tanulni, ahol már 22 évesen diplomát szerzett matematikából. Élete végéig az egyetemen tanított. (forrás: a hivatalos latino sine flexione-oldal)
[szerkesztés] Kutatásai
A valós függvénytanban, a topológiában ért el kiemelkedő eredményeket. Nevéhez fűződik egy olyan folytonos görbe konstruálása, amely átmegy egy egységnégyzet minden pontján, azaz kitölti a négyzetet (Peano-görbe). 1889-ben publikálta a modern matematika első axiómarendszerét (Peano-axiómarendszer), és sikerült megalapoznia vele a természetes számok elméletét.
Peano nevéhez fűződik a Latino sine flexione nevű mesterséges nyelv megalkotása is.
[szerkesztés] A természetes számok Peano-axiómái
egy halmaz, melyen definiálva van egy függvény (successor: rákövetkező). Ekkor teljesülnek a következők.
- .
- .
- .
- .
- (matematikai indukció elve).
[szerkesztés] Axiómarendszerekről
D. R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach c. könyvében azt a játékot teszi meg Peano öt posztulátumával, hogy kicseréli az axiómákban szereplő közismert fogalmakat mögöttes jelentés nélküli szavakkal. Érdekes kísérlet, hogy vajon megértjük-e, hogy mi mit jelent (az eredeti axiómák ismerete nélkül):
- A Szellem dzsinn.
- Minden dzsinnek van metája (ami szintén dzsinn).
- A Szellem semelyik dzsinnek sem metája.
- A különböző dzsinneknek különböző a metája.
- Ha a Szellem rendelkezik X-szel, és minden dzsinn továbbadja X-et a metájának, akkor minden dzsinn megkapja X-et.
[szerkesztés] Emlékezete
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Forrás: Gödel, Escher, Bach