Gyúró

A Szent László-patak mellett terül el, a megyehatár közelében. Budapestről az M7-es autópályán közelíthető meg. A település jellegzetes dombjai: Páskom-hegy 194 m, Öreg-hegy 178 m, Új-hegy 162 m.

[szerkesztés] Szomszédos települések

Tordas

A község címere ívelt talpú pajzs, a pajzs alsó részén zöld, hármas halom, melyet vízszintesen a községen átfolyó patak kékje szel át. A szürkén kanyargó út a dombok között vezet át a patakon. A pajzs felső részén világoskék mezőben középen, fehér templom áll, bal oldalán hármas, aranyló búzakalász, jobb oldalán aranysárga szőlőfürt látható. A hármas halom a településre jellemző dombokra utal. A település történetében jelenlévő kereszténységet, a községben ma is élő három történelmi egyházat szimbolizálja a templom. A mezőgazdaságot a búzakalász, a történelmi múltra visszavezethető, a ma is működő szőlőtermesztést a szőlőfürt jelképezi.

[szerkesztés] Zászlaja

Világoskék mezőben a címert tartalmazza.

[szerkesztés] A név eredete

A település neve valószínűleg "gyúr" ige folyamatos melléknévi igenevéből, más feltevés szerint a szláv "Dúró", "Gyuri" személynévből keletkezett.

[szerkesztés] Története

Kuldóval teljesen összeépült község. Már az ókorban lakott hely volt, mit a határ különböző részein talált hamvvedrek, kelta és római pénzek, valamint a határ északi részében talált ókori (római telepek) épületkövek és a ma is "római út" nevet viselő régi út igazol.

A honfoglaláskor a Csák, a Baracska és a Kartal-Kurszán nemzetség vetette meg a lábát a Szent László völgyben, ahol a római út vezetett Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el aquincumi /Óbuda/-Floirana /Csákvár/ - Savaria főutvonalát. Ennek az útnak meghatározó szerepe volt a község életében a középkorban is. Az első írásos okmány 1340-ben Gyúrót már falunak mondja Érdekes, hogy 3 évvel előbb, 1337-ben Róbert Károly által elrendelt és a budai Káptalan által foganatosított kuldói határjárásról felvett okirat, - bár igen részletes s az összes szomszédos falukat és birtokokat megemlíti, - Gyúróról nem mond semmit. Ettől kezdve Kuldóról a 17. század végéig nincs említés. Mindebből valószínűsíthető, hogy a két község tulajdonképpen egy volt, mivel a község nem egy birtokosé volt: az egyik birtokrészt nevezték Gyúrónak, a másikat Kuldónak. A török hódoltság alatt benépesedett újra s 1650 körül jelentős község, amikor nagyságra nézve a kuruc háborúk szünetében Heister generális 1699-1700 években tartotta főhadiszállását - Rudolf király - a közben megszűnt fehérvári kiváltságos káptalan birtokában volt falut - hadipénztárnak kölcsön adott 2000 rénus forintért zálogba adta, mint zálogbirtokot; Mária Terézia - amikor a rendjüket megszüntette, - 1777-ben az általa alapított fehérvári Székeskáptalannak adományozta. A római katolikus plébániát 1825-ben alapították, temploma a Szentháromság tiszteletére van szentelve. A református gyülekezetnek 1628-tól van lelkésze. Az ágazati evangélikus gyülekezet 1790-ben alakult, templomukat 1856-ban Szakács József budapesti lelkész és Gödör József esperes avatták fel. A sorsfordító történelmi események nem múltak el később sem nyom nélkül. 1848 szeptemberében 60 szekérrel szállították a kenyérporciót a Borsod megyei nemzetőröket a velencei táborba a község gazdái. Az I. világháború szenvedéseiből is kivette részét, 61-estek el Isonzó, vagy Piave folyónál vívott kegyetlen harcokban. II. világháború 60 áldozatot követelt. A világháborúba bevonult katonák száma: 265, hősi halottaké: 61, hadiözvegyeké: 25, hadiárváké 36. Az evangélikus templom falába emléktáblával örökítették meg. A háború után rövid ideig önállóan működött a közigazgatás, majd Tordassal vonták össze. Új korszak kezdődött a község életében, amikor 1989-ben újra kiharcolta önállóságát. A közigazgatás szétválásával egyidejűleg az oktatás is önállósodott, 1989-től van a községben egy 8 tantermes, 8 osztályos általános iskola.

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus templom (1824)
Református templom (1782 - 1783 között készült el. Tornya 1784-1787 között épült, keleti oldalát 1864-ben bővítették. Harangja 1792-ből való, az Úr asztala és az edények pedig a 18. században készültek.
A Milleniumi parkot, és ennek közepén kerámiából készült Szent István kutat 2000-ben avatták fel. A kúton Szent István király arcképe látható a koronázási ékszerekkel, másik oldalán a Magyarország és Gyúró község címere, negyedik oldalán pedig egy turulmadár látható. A kút peremén a hét vezér neve található kerámia táblákon. Minden táblával szemben feltörő forrást szimbolizáló vízsugár tör elő.
Emlékoszlop (1992 a világháborúkban elesett hősi halottak tiszteletére.