Gyapjas orrszarvú
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![]() |
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Coelodonta antiquitatis Blumenbach, 1807 |
|||||||||||||||||
|
A gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) az orrszarvúfélék családjának egy kihalt faja, amely kb. 350 000 éve jelent meg a pleisztocén kori Eurázsiában és az utolsó jégkorszak (Würm) végével tűnt el, mintegy 10 000 éve.
A jégkorszak emberének kortársa volt, őseink vadászták és a barlangok falain ábrázolták. Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig elterjedt volt. A mai orrszarvúakhoz hasonlóan két hatalmas tülke volt, ám hosszú, tömött szőrzetet viselt a hideg ellen és a mai rokonainál mélyebben hordta fejét.
Tömege 2-3 tonna között lehetett, hossza 3-3,8 méter között volt, a marmagassága pedig kb. 2 méter volt. Úgy élhettek a tundrán, mint afrikai rokonaik a szavannákon: vagyis egyedül vagy kis csoportokban a tundra növényeit legelték.
Ősei valószínűleg Ázsiából származnak: legközelebbi rokona a kihalófélben levő szumátrai orrszarvú. Valószínűleg őseink túlzott vadászata miatt pusztulhatott ki. Mások szerint az utolsó jégkorszakot követő gyors felmelegedés okozhatta eltűnésüket. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.)
[szerkesztés] Forrás
Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985.