New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Hamid Karzai - Wikipédia

Hamid Karzai

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hamid Karzai
Kép:Karzai-usaid.png
Hivatalban
Hivatalba lépett 2001. december 22.
Előd Burhamuddin Rabbani
Született 1957. december 24. (49 éves)
Karz
Házastárs Zinat Karzai

Hamid Karzai (pastuul حامد کرز ي dari nyelv|dariulحامد کرز&#1740) 1957 – ) Afganisztán miniszterelnöke. Ezt megelőzően az Afgán Átmeneti Kormány vezetője.

Az általános választásokra 2004. október 9-én került sor, ahol Karzai a szavazatoknak 55,4%-át nyerte el, s így országának első demokratikusan megválasztott vezetője lett.

A 2003 decemberében megtartott alkotmányozó laja jirga elfogadta az új alkotmányt, amely létrehozta Afganisztánban az elnök által irányított kormányt. Karzai azt mondta, hogy indulna az elnöki posztért.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Korai évei

Kazai 1957-ben Kandaharban született. Családja a Popajza klán, Zahir Sah egyik legbefolyásosabb támogatójának a tagja volt. Ennek köszönhetően hamar Afganisztán politikai pályáján alálhatta magát.

A szovjet megszállás idején India|Indiába repült, majd a , és ott is maradt a talibán megszállásig. 1979-1983 között az indiai Himacsal Egyetemen politikát tanult, majd visszatérte után a betörő szovjet csaatok ellen fellázadó csapatok pénzügyi támogatója volt. A szovjetek kivonulása után Burhanuddin Rabbani kormányában vállalt miniszterhelyettesi szerepet.

Felesége Zinat Karzai orvos, akit 1998-ban vett el. Még nem született gyerekük.

[szerkesztés] Talibán kapcsolatok

Mikor a talibánok az 1990-es években feltűntek a politik porondján, Karzai azonnal a támogatóik között volt. Mindenesetre későőbb megszakította velük a kapcsolatot, mivel gyanakodott a pakisztáni kapcsolatok miat. Miután a talibánok 1996-ban Rabbanit eltávolították, s így átvették a hatalmat, Karzai lett az ország ENSZ-nagykövete. 1997-ben sok családtagjához hasonlóan Quettába költözött, ahonnét segítette Zahir sah újboli hatalomrajutási terveit. Édesapját 1999. július 14-én tálib ügynökök orvul megölték, s Karzai emiatt innéttől végig az eltávolításukért küzdött.

Karzai elnök megtekinti az    Afgán Nemzeti Hadsereg katonáit.
Karzai elnök megtekinti az Afgán Nemzeti Hadsereg katonáit.

[szerkesztés] Afgán vezér

2001-ben a terrortámadás után Karzai az USA ügynökeivel együttműködött, hogy a talibánokat eltávolítsák az ország éléről. Mikor ez sikeresen befejeződött, 2001. december 5-én Németországban Bonnban öszeültek az afgán vezetők – soknak közülük nem volt követője az anyaországban – s a 29 fős ideiglenes kormány elnbökévé választottákA hatalomátadás ünnepi eseményeire december 22-én került sor. Politikai elemzők elkezdték bírálni, mivel régebben állítólag az Unoca amerikai olajtársaságnak dolgozott, mely nem sokkal ezután, december 27-én egy olajkitermelési szerződést írt alá. A cégnek Közép-Kelet-Ázsiában olaj és gázérdekeltségei vannak.

George Bush fogadja az Afgán Ideiglenes Kormány vezetőjét. Hamid Karzai és az USA elnöke az Oval Office-ban.
George Bush fogadja az Afgán Ideiglenes Kormány vezetőjét. Hamid Karzai és az USA elnöke az Oval Office-ban.

[szerkesztés] 2004-es elnökválasztás

Hamid Karzainak gratulál a Legfelsőbb Bírőság elnöke, Faisal Ahmad Shinwari miután  2004 december 7.-én átvette hivatalát, s így országának első közvetlenül választott miniszterelnöke lett. A képen van még a Legfelsőbb Bíróság többi tagja és Zahir sah.
Hamid Karzainak gratulál a Legfelsőbb Bírőság elnöke, Faisal Ahmad Shinwari miután 2004 december 7.-én átvette hivatalát, s így országának első közvetlenül választott miniszterelnöke lett. A képen van még a Legfelsőbb Bíróság többi tagja és Zahir sah.

Mivel a Loja Jirga kinevezett, s nem választott testület volt, hatalma is csekély maradt a lközponti területektől messzebb fekvő térségekben. Még a hadurak között sem volt elég tekintélye. Az őáltala kinevezett vezetőknek olyan gyenge hatalmuk volt, hogy gyakran Kabul polgármesterének hívták. Bár a fővároson kívül nagyon alacsony támogatottsága volt, a 2004. október 9-én tartott elnökválasztáson mind a 22 kihívóját legyőzte.

Karzait 2004. december 7-én nevezték ki hivatalosan Afganisztán elnökévé. A hivatalos ünnepségre Kabulban került sor. Ezt sokan szimbolikus jelentőségúnek értelmezték, mégpedig olyan értelemben, hogy innéttől a hadurak helyett a központi emberek fognak irányítani. A beiktatáson jeenlévő híres vendégek között volt a régi király, Zahir sah, Afganisztán még élő három elnöke, és az amerikai elökhelyettes.

[szerkesztés] Afganisztán elnöke

Miután demokratikus választásokon mandátumhoz jutott, s számos hadurat kiszorított a kabiinetből, sokan úgy gondolták, Karzai egy sokkal agresszívabb vezetési módszert vesz fel.

[szerkesztés] Egyéb információk

2002. szeptember 5.: Kandaharban a miniszterelnök ellen merényletkísérletet követtek el. Egy, az Afgán Hadsereg egyenruháját viselő fegyveres megsebesítette Kandahar kormányzóját és egy amerikai speciális katonát. A lövész és az elnök egyik testőre meghalt. Az elnök egyik amerikai testőre további hét embert ölt meg. Életét másodszor 2004. szeptember 16-án fenyegette veszély, mikor egy eltévedt rakéta majdnem lelőtte helikopterét, mellyel Gardezbe utazott, ahol egy iskolát nyitott meg.

Néhány forrás, köztük Michael Moore Fahrenheit 9/11 című filmje is megemlíti, hogy Karzai egyszer az Unoca olajtársaság konzulense volt. Mind a társaság, mind Karzai szóvívője cáfolta ezt. A hírt először a francia Le Monde hozta napvilágra. Ugyanezt állítja a Christian Science Monitor [1] 2001. december 9-i számában.

2004-ben viszautasította az USA kérését, hogy tiltassa be országában a

2003. március 7-én irodalmo díszdoktorrá avatták a Himacsal Egyetemen.

Tetstvére, Ahmed Wali Karzai Kandaharban segít szétosztani a humanitárius segélyeket.

Karzai hat nyelven beszél. Ezek: pastu, dari, angol, francia, perzsa.

Kitüntették a Philadelphiai Szabadság Medálla, valamint brit lovaggá ütötték.

Testvérei közüll néhányan étteremvezetők az Egyesült Államokban. Ők vezetik a Helmand afgán éttermet, melynek San Fransiscoban és Baltimore is vannak üzletei.

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Hamid Karzai témában.

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu