Afganisztán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: nincs | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelvek | Perzsa (Dari), Pastu |
||||
| Főváros - Népesség: - Koordinátái: |
Kabul 1 424 400 fő (1988) |
||||
| Elnök | Hamid Karzai | ||||
| Terület - Teljes: - ebből víz: |
40. 647 500 km² - |
||||
| Országhatár hossza Tengerpart |
5529 km nincs |
||||
| Népesség - Teljes: - Népsűrűség: |
38. 28 717 213 fő (2002) 43 fő/km² |
||||
| Függetlenség | Egyesült Királyságtól 1919. |
||||
| Nemzeti ünnepnap | augusztus 19. | ||||
| Vallás | szunnita iszlám 77% síita iszlám 22% |
||||
| Pénznem | Afgán afgáni (AFN) |
||||
| Időzóna | UTC +4:30 | ||||
| Himnusz | Sououd-e-Melli Letöltés | ||||
| TLD | .af | ||||
| Hívószám | +93 |
||||
 |
|||||
Afganisztán (hivatalos nevén Afgán Iszlám Köztársaság) (pastu nyelven افغانستان اسلامي جمهوریت, perzsául اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország. Egyes besorolások szerint Közép-, más besorolások szerint Dél-Ázsiában, egy harmadik rendszerezés szerint pedig a Közel-Keleten van. Vallási, etnikai-nyelvi és földrajzi értelemben legtöbb szomszédjához hasonlít. Délen és keleten legnagyobb részén Pakisztán, nyugaton Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, északkeleten Kína határolja. Az ország nevének jelentése: az afgánok földje.
Afganisztán etnikai csoportok színes mozaikja, és találkozási pont Nyugat és Kelet között. A vándorlás és a kereskedelem egyik fókuszpontja volt a régi időkben. Ezt a területet már többször többen meghódították: a Perzsa Birodalom, Nagy Sándor, az Arab Birodalom, a törökök, a mongol nomádok, a Brit Birodalom és a Szovjetunió.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve az afgán népnévből ered, melynek forrása tisztázatlan, valószínűleg személynévre vezethető vissza.
[szerkesztés] Földrajz
A Magyarországnál hétszer nagyobb Afganisztán nagy részét mély völgyekkel szabdalt, magas hegyvidék borítja. A legmagasabb pontja a Hindukusban található Nowshak (7485 méter). Délnyugaton az Afgán-medence lefolyástalan félsivatagi területe található.
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata száraz kontinentális.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A népesség 12%-a az ország határain túlra nyúló területen nomád, félnomád állattenyésztést folytat (juh, kecske). Az öntözött területeken és a hegyvidéki völgyekben dúsan fejlődnek a gabonafélék, de különösen a gyümölcs- és zöldségfélék.
[szerkesztés] Ipar
Gazdag ásványi nyersanyagkészletei kiaknázatlanok, csak feketekőszén-, földgáz- és kősóbányászata jelentős. Ipara fejletlen, a Föld egyik legszegényebb országa.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
Based on work by