Hammádida-dinasztia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Hammádida-dinasztia berber eredetű uralkodócsalád, a Zíríd-dinasztia egy ága, amely a 11. század eleje és a 12. század közepe között uralkodott egy észak-afrikai területen, ami nagyjából a mai Algériának felel meg.
A Hammádidák fővárosa Beni Hammád volt (ma Világörökség helyszín), majd a Banú Hilál törzs támadásai miatt 1090-ben Bedzsajába tetták át a székhelyüket.
A dinasztiát a Banú Hilál törzsek támadásai gyengítették meg, miután Zíríd rokonaik a 11. század közepén kikiáltották függetlenségüket a mai Kairóból uralkodó Fátimidáktól és azok fellázították az arab törzseket.
A Hammádidák még a Zírídek előtt fellázadtak a Fátimidák uralma ellen, visszautasították az iszmailita mohamedán doktrínát, visszatérve a malikita szunnita hithez és a bagdadi Abbászida uralkodókat ismerték el a muszlimok kalifájának.
A Hammádida uralomnak végül az Almohád-dinasztia terjeszkedése adta meg a kegyelemdöfést.
[szerkesztés] Hammádida Uralkodók
- Hammad ibn Buluggin, 1008-1028
- al-Kaid ibn Hammad, 1028-1045
- Muhszin ibn Kaid, 1045-1046
- Buluggin ibn Muhammad ibn Hammad, 1046-1062
- an-Naszir ibn Alnasz ibn Hammad, 1062-1088
- al-Manszur ibn Naszir, 1088-1105
- Badisz ibn Manszur, 1105
- Abd al-Aziz ibn Manszur, 1105-1121
- Jahja ibn Abd al-Aziz, 1121-1152
Based on work by