Algéria

Afrika északnyugati részén fekszik, földközi-tengeri partvonala 1200 km hosszú. A keskeny part menti sikságot alig 80-150 km széles, két párhuzamos hegyláncból álló Atlasz-vidék követi. A Tell-Atlasz és a Szaharai-Atlasz nyugatról kelet felé fokozatosan közeledik egymáshoz, s az Atlasz -vidék keleti részén egyesül. A két hegylánc közé zárt terület az un. Berber-fennsik átlagosan 900 m magas felföld, amelyen zárt medencék és nagy sóstavak találhatók. Az ország területének mintegy háromnegyed része sivatag, elszórtan oázisokkal. Az északnyugati és északkeleti rész homoksivatag, a Szahara nagy része azonban köves. Keleti felén emelkedik a Hoggar-hegység.

[szerkesztés] Éghajlata

A Földközi-tenger légáramlatai kellemes, mediterrán éghajlatot alakitanak ki a tengerparton. Itt a nyári középhőmérséklet 25-26 °C, a csapadék évi mennyisége pedig 700-900 mm. A fennsik éghajlata kontinentális. A hegyekben télen gyakori a hó. Az Atlasz-vidéktől délre a hőség egyre fokozódik, s a nyári napokon gyakorta eléri az 50 °C-ot. A Szahara északi peremén a téli hónapokban, déli részén nyáron esik kevesebb csapadék (az évi átlag 100-200 mm). Gyakori a homokvihar, az ún. harmattán.

[szerkesztés] Földrajz

Keskeny mediterrán parti síkságából emelkedik ki az Atlasz két hegylánca, közrefogva egy sós tavakkal és mocsarakkal borított fennsíkot. Az ország 80%-a a Szahara része. Legmagasabb pontja: Tahat 3005 m. Legjelentősebb folyó: Chéliff. Legjelentősebb tavak: Chergui-sott, Merlhir-sott, Mérouane-sott (sóstavak).

[szerkesztés] Történelem

Őslakói a berberek és a tuaregek. Partvidéke az ókorban először a főniciai-karthágói, majd a latin kultúra hatása alá került, míg a 7. században az arab hódítás nyomán az iszlám kultúra szerves részévé vált. A 16. században jött létre a török vazallus állam, amelynek kalózkodása 1830-ban okot adott a francia megszállásra. 1870-től a franciák nagy létszámú betelepítéssel a partvidék kulturális arculatát, etnikai összetételét és birtokviszonyait a bennszülött lakosság számára előnytelenül megváltoztatták. Algéria a franciákkal 8 évig vívott véres háborút követően, 1962-ben vívta ki függetlenségét. Nem kapitalista fejlődési útra lépett: államosítások következtek be az iparban és a mezőgazdaságban. Az olajbevételek fokozódásával nagy beruházásokat eszközöltek, melyeket részben hitelből fedeztek. 1991-ben a választásokat a fundamentalista párt (FIS) nyerte meg, az eredményt a hadsereg megsemmisítette és újabb választásokat írtak ki. A FIS katonai szárnya 2000-ben oszlatta fel magát, több militarista a nemzeti megbékélés érdekében amnesztiát kapott.

[szerkesztés] Államszervezet

Kétkamarás parlament a törvényhozó hatalom.
A köztársasági elnököt 5 évre választják; ugyanaz a személy csak kétszer választható.
A miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Algéria 48 tartományra (vilajet) oszlik:^[1]
1 Adrar	17 El Bayadh	33 Ouargla
2 Aïn Defla	18 El Oued	34 Oum el-Bouaghi
3 Aïn Témouchent	19 El Tarf	35 Relizane
4 Algiers	20 Ghardaïa	36 Saida
5 Annaba	21 Guelma	37 Sétif
6 Batna	22 Illizi	38 Sidi Bel Abbes
7 Béchar	23 Jijel	39 Skikda
8 Béjaïa	24 Khenchela	40 Souk Ahras
9 Biskra	25 Laghouat	41 Tamanghasset
10 Blida	26 Médéa	42 Tébessa
11 Bordj Bou Arréridj	27 Mila	43 Tiaret
12 Bouira	28 Mostaganem	44 Tindouf
13 Boumerdès	29 M'Sila	45 Tipasa
14 Chlef	30 Muaskar	46 Tissemsilt
15 Constantine	31 Naama	47 Tizi Ouzou
16 Djelfa	32 Oran	48 Tlemcen

[szerkesztés] Népesség

A fővárosban, Algírban közel 1 840 000 fő él. A népességnövekedési ráta: 1,68%. A várható átlagos élettartam 70 év. A csecsemőhalandósági ráta 39,1‰. A hivatalos nyelv az arab. Népek: arab (70%), berber (30%). Vallások: mohamedán (99%), egyéb (1%).

[szerkesztés] Gazdaság

A szénhidrogének bányászata alkotja az ország gazdaságának gerincét. A költségvetés bevételének 60%-a, a GDP 30%-a, az export pedig több mint 95%-a származik ezekből. Földünk 5. legnagyobb földgáz- és 14. legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik, a 2. legjelentősebb földgázexportőr. Az 1960-as és 1970-es években végigvitt nagy beruházások csak részben hoztak sikereket, ugyanakkor nagy mennyiségű hitel felvételével jártak együtt. Összes külső adósságállománya meghaladja a 25 milliárd USD-t, ami a GNP 50%-a. A kormányzat a gazdasági szerkezet diverzifikálása érdekében támogatja a kőolajszektoron kívüli hazai és külföldi beruházásokat. Mindez csak mérsékelt eredményeket hozott: a munkanélküliség továbbra is meghaladja a 30%-ot.

Algéria 2001-ben társulási szerződést írt alá az Európai Unióval, ami a külkereskedelem növekedését eredményezi. A GNP értéke: 50,4 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 1630 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 17%, ipar 33%, szolgáltatás 50%.

Exportjában a kőolaj, a földgáz és ezek termékeinek szerepe szinte kizárólagos (97%). Ezeken kívül egyes mezőgazdasági termékek (zöldség, déligyümölcs, bor) kerülnek csak kivitelre. A mezőgazdaság háttérbe szorulása az ország importjában is megmutatkozik: az élelmiszerek a behozatalnak mintegy negyedét teszik ki. Behozatalra szorul az ország gépekből, ipari berendezésekből és fogyasztási cikkekből is. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: az Európai Unió országai (Franciaország, Németország stb.) mellett az USA és Brazília.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Irodalom

Algír Nemzeti Színháza

Algéria nem csak az algériai irodalom számára adott nagy neveket, hanem a világirodalom számára is három nyelven: arabul, berber nyelven és franciául. Az algériai irodalom legkiemelkedőbb alakjai: Albert Camus, Mohammed Díb, Ásszija Dzsebár, Mulúd Feraún, Mulúd Maammeri, valamint Káteb Jászín.

A világ országai \| Afrika
Algéria \| Angola \| Benin \| Bissau-Guinea \| Botswana \| Burkina Faso \| Burundi \| Comore-szigetek \| Csád \| Dél-afrikai Köztársaság \| Dzsibuti \| Egyenlítői-Guinea \| Egyiptom \| Elefántcsontpart \| Eritrea \| Etiópia \| Gabon \| Gambia \| Ghána \| Guinea \| Kamerun \| Kenya \| Kongói Köztársaság \| Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) \| Közép-afrikai Köztársaság \| Lesotho \| Libéria \| Líbia \| Madagaszkár \| Malawi \| Mali \| Marokkó \| Mauritánia \| Mauritius \| Mozambik \| Namíbia \| Niger \| Nigéria \| Nyugat-Szahara \| Ruanda \| São Tomé és Príncipe \| Seychelle-szigetek \| Sierra Leone \| Szenegál \| Szomália \| Szomáliföld \| Szudán \| Szváziföld \| Tanzánia \| Togo \| Tunézia \| Uganda \| Zambia \| Zimbabwe \| Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Bassas da India \| Brit Indiai-óceáni terület \| Europa \| Glorieuses \| Juan de Nova \| Mayotte \| Szent Ilona¹ \| Tromelin (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) ¹ Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt.

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság

Arab Liga
Algéria \| Bahrein \| Comore-szigetek \| Dzsibuti \| Egyesült Arab Emírségek \| Egyiptom \| Irak \| Jemen \| Jordánia \| Katar \| Kuvait \| Libanon \| Líbia \| Marokkó \| Mauritánia \| Omán \| Palesztina \| Szaúd-Arábia \| Szíria \| Szomália \| Szudán \| Tunézia