Berberek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Berberek
Teljes népesség	kb. 23 millió
Területek jelentős népességgel	Marokkó:    12 000 000 Algéria:    8 500 000 Niger:    720 000 (tuareg, 1998) Mali:    440 000 (tuareg, 1991) Tunézia:    200 000 Líbia:    350 000+ Mauritánia:    80 000 Burkina Faso:    60 000 (tuareg, 1991) Egyiptom:    10 000 Franciaország:    1 000 000 Spanyolország:    50 000 Hollandia:    200 000 Belgium:    200 000 Izrael:    100 000
Nyelv	Berber dialektusok (Afroázsiai nyelvcsalád)    Tamazight, tamajaq stb.
Vallás	Iszlám (túlnyomó többség), ateizmus, Kereszténység, Judaizmus és más

A berberek Északnyugat-Afrika őslakos rokon népcsoportjainak összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek.

Tartalomjegyzék 1 Származás 1.1 Genetikai bizonyíték 2 Vallás és hitvilág 3 Forrásművek

[szerkesztés] Származás

A berber népek származása nem ismert pontosan, habár erre irányulóan sok elmélet született már.

[szerkesztés] Genetikai bizonyíték

A genetikai felmérések szerint a legtöbb berber északnyugat-afrikai származású (tehát nem arab), de a berberek többsége elsősorban arabnak tekinti magát, és csak kisebb részüknek van berber öntudata.

A berberek genetikai szempontból jelentős ősei Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről, vagy esetleg mindkét helyről egyszerre vándoroltak Északnyugat-Afrikába a felső-paleolitikum időszakában.

Az Y-kromoszóma kizárólag az apai vonalon halad tovább. Egy dokumentumra hivatkozva a népességben az Y kromoszóma történeti származása szerint a következőképp oszlik meg: 75% felső-paleolitikus északnyugat-afrikai (H35, H36 és H38), 13% neolitikus északnyugat-afrikai (H58 és H71), 4% európai behatás (IX csoport, H50, H52) és végül 8% fekete-afrikai (H22, H28).

[szerkesztés] Vallás és hitvilág

A berberek elsősorban szunnita iszlám hívők. Az iszlámra való áttérés előtt néhány berber csoport áttért a keresztény vagy az izraelita hitre, míg mások folytatták a hagyományos berber politeizmust.

[szerkesztés] Forrásművek

• Arezki, Dalila : L'identité berbère, Paris, Séguier, Biarritz , Atlantica, 2004, ISBN 2 84049 393 4
• Chaker, Salem : Études berbères et chamito-sémitiques , Paris [u.a.], Peeters, 2000, ISBN 90 429 0826 2
• Leguil, Alphonse : Contes berbères grivois du Haut-Atlas , Paris [u.a.], Harmattan, 2000, ISBN 2 7384 9904 X
• Hélène Claudot-Hawad: Touaregs. Apprivoiser le désert, Paris : Gallimard, 2002. (Collection Découvertes Gallimard; Cultures et société; n° 418).
• Bougchiche, Lamara : Langues et littératures berbères des origines à nos jours, Paris, Ibis Press, 1997, ISBN 2 910728 02 1
• Leguil, Alphonse : Contes berbères de l'Atlas de Marrakech, Paris, L'Harmattan, 1988, ISBN 2 7384 0163 5
• Féry, Raymond : Médecin chez les Berbères, Versailles, Ed. de l'Atlanthrope, 1986, ISBN 2 86442 013 9
• Hachid, Malika : Les premiers Berbères – entre Méditerranée, Tassili et Nil, Aix-en-Provence, Édisud, 2000, ISBN 2 7449 0227 6
• Allioui, Youcef : Timsal, enigmes berbères de Kabylie – commentaire linguistique et ethnographique, Paris, Ed. L'Harmattan, 1990, ISBN 2 7384 0627 0
• Chaker, Salem : Amaziɣ (le/un) Berbère – Linguistique berbère. Etudes de syntaxe et de diachronie , Paris, Peeters, 1995, ISBN 2 87723 152 6
• Direche-Slimani, Karima : Chrétiens de Kabylie, Saint-Denis, Ed. Bouchene, 2004, ISBN 2 912946 77 8